Tíz pontban foglalta össze a klímatudomány azt az üzenetet, amit az élehető jövőért fogalmaztak meg, mondta Ürge-Vorsatz Diana, a Közép-európai Egyetem CEU professzora, klímaaktivista, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) alelnöke a 15. Magyar Fenntarthatósági Csúcson.

A Nobel-békedíjas professzor az éghajlatváltozással kapcsolatban elmondta, hogy az természetes, hogy a tudomány nem mindig mindenben ért egyet, ugyanakkor csak kisebb szakmai nézetkülönbségekről van szó.

A klímatudomány tíz üzenete:

  1. Nagyon nagy a baj, és ezzel szembe kell nézni.
  2. Az éghajlatváltozás negatív hatása már érezhető.
  3. Alkalmazkodás vagy kibocsátáscsökkentés helyett, mindkettő fontos, azonnal és egyszerre.
  4. A legtöbbet a legtehetősebbek tehetik.
  5. A cselekvéseknek erősíteni kell egymást.
  6. Természeti stabilitás nélkül nincs jövőnk.
  7. Értékeljük a környezeti erőforrásainkat.
  8. Jóllétet a jólét helyett.
  9. A kibocsátáscsökkentés lehetetlen szolidaritás nélkül.
  10. A közös cselekvés hajtóerővé változtatja a klímaszorongást.

Úgy fogalmazott, nagyon nagy a klímaszorongás, amit nem csak az éghajlatváltozás, hanem a háborúk is generálnak. Az éghajlatváltozással együtt járó természeti katasztrófák tönkre teszik a vagyon tárgyainkat, az infrastruktúránkat.

Kapcsolódó

Hozzátette, ez az évszázad lesz az áradások évszázada.

Még minden megfordítható

Mára a különböző éghajlati indikátorok elmásztak a normális helyzetből. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az ENSZ IPCC jelentése szerint a legtöbb dolgot még képesek vagyunk megállítani.

Példaként említette, hogy 2024 első félévben elértük azt, hogy jóval több áramot termeltünk napból és szélből, mint az összes fosszilis energiából.

Magyarország is öt év alatt meghatszorozta a napból termelt villamosenergiatermelő kapacitásait.

Bár egyre több tiszta villamos energiát tudunk termelni, az energiaéhségünk folyamatosan nő, azon kell elgondolkodni, hogy miért nő ennyire, és mit tehetünk azért, hogy kevesebb energiát fogyasszunk. Úgy véli, hogy 2050-ig, akár 40-70 százalékkal is csökkenthető az energiakibocsátás mértéke. Ehhez persze rendszerszintű változásra van szükség. A gazdasági társadalmi rendszerekben, de emellett egyéni szinten is fontos a cselekvés.

A tudomány szerint az éghajlatváltozás megoldásában a cégeknek kellene a gyorsítóknak, gázpedálnak lenni. Olyan üzleti modellekre van szükség, ami a jóllétről szó és nem jólétről. Lehet, hogy pár megszokott iparágat el kell engednünk, hogy helyet adjon az új 21. századi jóllétet építő, digitalizációval kompatibilis, fenntarthatóbb gazdaságnak. Kiemelte, a kőkorszaknak sem azért lett vége, mert elfogyott a kő. A Boris-ciklon szörnyű pusztítást végzett, de lehetőség van a megújulásra, a cégek katalizálhatják a rendszerszintű változásokat, amikre szükség van, mondta a klímaaktivista a konferencián. 

Innováció, innováció, innováció!

Innovációra van szükség a körforgásos gazdaság megteremtéséhez, mondta Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára.

Példaként említette, hogy Európában az egy főre eső beruházások értéke az amerikaihoz képest 15 százalék. A szabadalmak mennyisége is jóval alacsonyabb, a bejegyzések 5 százaléka amerikai, és csupán 5 százalék európai.

Tíz amerikai vezető cég háromszor annyit költ kutatás-fejlesztésre, mint tíz vezető európai társa.


A magyarországi kihívások között említette a globális versenyképességi kérdést, ennek van egy energetikai és egy nyersanyagfüggőségi lába is, de emellett a környezeti szempontokra és a klímaváltozásra is figyelni kell, mondta az államtitkár. 

Beszélt arról is, hogy bár a kontinens letette a voksát a megújuló energiák mellett, de sok kritikus fontosságú nyersanyagot csak Európán kívülről tudunk beszerezni. Beszélt az egyre növekvő hulladékmennyiségről is, Magyarországon évente személyenként 364 kilogramm hulladékot termel, az Európai Unióban (EU) ez az arány 505 kilogramm. Egy dán évente 845 kilogramm, egy német pedig évente 632 kilogramm hulladékot termel.

Újabb és újabb megoldásokra van szükség a hulladékgazdálkodás terén, az EU-ban az étel és a zöld hulladék mennyisége a legnagyobb, Magyarországon ezzel szemben az építési hulladék mennyisége kiemelkedő. Az műanyag palack  visszaváltási rendszerrel kapcsolatban elmondta, elérték, hogy a palackok 60 százalékát a lakosság vissza viszi, cél hogy 2025-ben már a visszagyűjtött PET-palackok aránya elérje a 77 százalékot is. 

Csak az időpont bizonytalan

Egyetlen probléma sem oldható meg abban a rendszerben, amelyben azt előidéztük, idézte Einstein szavait Dinya László, a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem (MATE) professzora.

A klímakatasztrófa már biztos, csak az időpontja bizonytalan, emelte ki. 2030-2040 táján drasztikus változások jönnek, a cél az, hogy a legkisebb károkkal jussunk át az átalakulási szakaszon.

A professzor szerint új fajta kultúrára, jogszabályokra, intézményekre van szükség ahhoz, hogy a klímakatasztrófát megállítsuk. Nem elég a tiszta és a zöld energia, ennek elérhetőnek is kell lennie és stabilnak is. Hiába lökik tele a hálózatot zöld energiával, ha a rendszer nem bírja el, emelte ki a professzor. A bolygóválság legfőbb oka a növekvő erőforrás felhasználás, ami évente 2,3 százalékkal emelkedik, mondta Kerekes Sándor, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora.

A Corvinus egyetem szakembere szerint a WWF, vagyis a legnagyobb civil természetvédelmi szervezete szerint a világ lángokban áll, az a cél, hogy 2030-ig egy természetpozitív gazdaságra álljunk át, ami évente 10 billió dollár üzleti értéket és 395 millió munkahelyet teremthet.