Az Egyesült Államok július 8-án értesítette Magyarországot, hogy egyoldalúan felmondja a két ország között 1979-ben megkötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt.

Az egyezmény ténylegesen csak másfél év múlva szűnik meg, addig pedig még bőven van idő arra, hogy a felek találjanak valamilyen konstruktív megoldást. Mégis érdekes megnézni, hogy mi történne, ha tényleg megszűnne a két ország közötti adóegyezmény.

Az USA nyomást gyakorol a magyar kormányra

Bár az egyezmény maga rendezi a felmondás lehetőségét, ez mégsem nevezhető megszokott gyakorlatnak a nemzetközi adózásban, éppen ezért az amerikai lépés üzenetértékű: az USA nyomást kíván gyakorolni a magyar kormányra, hogy az ne blokkolja a globális minimumadó EU-s elfogadását - állapította meg Czoboly Gergely, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.

A kérdés, hogy ez mekkora valódi nyomást jelent, azaz valós problémát okozna-e, ha megszűnne a két ország közötti adóegyezmény.

Osztalékadó: 15 helyett 35 százalék, 5 helyett 30 százalék

Jelenleg, ha egy magyar befektető úgy dönt, hogy magyar helyett amerikai társaság részvényét vásárolja meg a tőzsdén, akkor ez neki adózási szempontból semleges, köszönhetően az adóegyezménynek. Jelenleg ugyanis az amerikai cég által a magyar magánszemély befektetőnek fizetett osztalékra legfeljebb 15 százalék amerikai forrásadót lehet felszámítani. Ezen felül pedig további szja-fizetési kötelezettség ezen a bevételen már nem terheli a magyar adózót.

Adóegyezmény nélkül azonban az amerikai forrásadókat nem korlátozza semmi: így az egyezmény megszűnése után a magyar befektetőknek 30 százalékos forrásadóval kell számolniuk az amerikai osztalék után. Ezt azonban a magyar szja-törvény még további 5 százalék személyi jövedelemadóval (szja) is megfejeli. Összesen tehát 35 százalék jövedelemadót kell fizetni.

Az egyezmény megszűnésének további hátrányos következménye, hogy az amerikai tőzsdén jegyzett társaságok részvényeivel való kereskedés már nem minősülne úgynevezett ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek, így azokkal már csak a kedvezőtlenebb, árfolyamnyereségre vonatkozó szabályok alapján lehetne kereskedni – mondta a Jalsovszky szakértője.

Magyar társaságok amerikai leányvállalatai oldalán is jelentős adónövekedésre lehet számítani, hiszen ott az osztalék után eddig összesen 5 százalékos amerikai forrásadót kellett megfizetni. Egyezmény nélkül viszont ezek mértéke 30 százalékra emelkedik.

Az amerikai befektetők kevésbé járnak rosszul

A helyzet derűsebb az amerikaiak magyar befektetéseinél, hiszen a külföldi társaságoknak fizetett osztalék és kamatjövedelmek után Magyarország nem vet ki egyáltalán forrásadókat, a magánszemély befektetőknek is csak a 15 százalékos szja-val kell számolniuk, amit a jövőben is be tudnak számítani az Egyesült Államokban fizetendő adóikba.

Ennek ellenére azért mégsem mondható teljesen szimbolikusnak az egyezmény felmondása az amerikai befektetők oldaláról sem. Egyrészről az egyezmény hiánya mindig többlet kockázatot jelent, hiszen így semmi sem védik a befektetőket attól, ha a jövőben Magyarország mégis úgy döntene, hogy az amerikai minta alapján magas forrásadót vet ki a külföldre fizetett kamatokra és osztalékokra.

Ráadásul az 1979-es magyar adóegyezmény több szempontból is speciális, ennek köszönhetően az amerikai vállalkozások előszeretettel használták Magyarországot olyan holdinglokációként, amelyen keresztül az európai és ázsiai befektetéseiket és azok finanszírozását kezelték.

Emellett sok más adózási kérdést is rendez egy adóegyezmény, amelynek hiányában nagyon nehéz helyzetbe tudja hozni az adózókat.

Ráadásul mivel az USA még mindig Magyarország legnagyobb EU-n kívüli befektetője, biztos állatható, hogy a két ország gazdasági kapcsolataiban komoly zavarokat okozna az adóegyezmény hiánya, Magyarország tőkevonzó-képessége pedig csökkenne - véli a szakértő.

Tényleg egyezmény nélkül maradunk?

Eddig ugyanakkor talán nem fajulnak a dolgok. A nyomásgyakorlási szándékot, nem pedig a gazdasági kapcsolatok megszakítását jelzi például, hogy az amerikaiak június 30. után értesítették a magyarokat, ezzel ugyanis 2024-ig kitolták a felmondás hatályosulását. Ha ugyanis még június 30. előtt történt volna az értesítés, akkor az egyezmény felmondásának hatásai már 2023-tól érvényesülnének. Ezek alapján pedig nem kizárt, hogy még azelőtt sikerüljön egy új adóegyezményt tető alá hozni, hogy a korábbi hatályát vesztené.

Eddig sem volt titok, hogy amerikai oldalról az 1979-es adóegyezmény már nem volt megfelelő és annak megújítása el is kezdődött a kétezres évek közepétől. Végül 2010-ben sikerült is elfogadni az új adóegyezményt, amely felváltotta volna az 1979-eset, de annak amerikai ratifikációja ottani belpolitikai okokból elakadt. Mivel a magyar fél már ratifikálta ezt az egyezményt, az amerikaiak ratifikációjával az alkalmazhatóvá is válhatott volna, így most sem kizárt, hogy a 2010-es egyezmény lesz majd a kiút a felmondásból – vélekedik Czoboly Gergely.