Egyértelműen a vágott fenyő a megfontolt, környezetbarát, ökotudatos választás karácsonyfának, szemben a praktikus műfenyővel. Több okból is – mondta el Szebenyi Péter környezetmérnök, a Klímapolitikai Intézet munkatársa a napi.hu-nak.

Az érvek sora ott kezdődik, hogy a javarészt Kínában vagy más kelet-ázsiai országban gyártott műfenyők élettartama legtöbbször öt-hat év. (Ez persze egy-két évvel lehet több vagy kevesebb, függően attól, hogy ki milyen minőségű műanyagból készült fenyőt fog ki magának, és mennyire vigyáz a konzerv karácsonyfára.) A lényeg, hogy legalább húsz évnek kellene eltelnie ahhoz, hogy nullára redukáljuk gyártással és szállítással együtt a műfenyő ökológiai lábnyomát.

Bizonyos mérések, elemzések szerint az egy műfenyőre eső károsanyag-kibocsátás közel 190 százalékkal több, mint a vágott fenyő esetében.

Az szintén erős érv a műanyag fenyők ellen, – állítja Szebenyi Péter –, hogy fő alkotóelemük, a kevert, kompozit műanyag miatt nem kerülhetnek a szelektív gyűjtőkbe, azok műanyag szekciójába. Vagyis a hulladékipar jelenleg nem igazán tud mit kezdeni a műanyag karácsonyfákkal. Így jobb híján a szeméttelepen végzik a megunt és/vagy tönkrement műfenyők is, esetleg a szemétégetőben.

Miért felelős döntés a vágott fenyőt választani?

A karácsonyfaként az otthonokba kerülő vágott fenyőket eleve ezzel a céllal, a piaci igényeket kiszolgálva ültetik. A karácsonyfának szánt fenyők jelentős részét a témára szakosodott gazdák többek között Zala, Vas és Somogy megyében termesztik, és jellemzően öt és hét éves koruk közt vágják ki. November végétől a különböző méretű fenyők így kerülnek a piacra.

Azt viszonylag kevesen tudják, hogy a fenyőfa fejlődése alatt, fiatalon, 5 és 10 éves kora között köti meg a legtöbb szén-dioxidot, ezért is előnyös vágott fenyőnek szánt fát ültetni, majd megvenni

– magyarázza a környezetmérnök, aki hozzáteszi: azzal szintén jelentősen kíméljük a környezetet, ha nem egy Kínából, hanem egy itthonról származó terméket vásárolunk.

Szebenyi Péter azt javasolja, akinek van rá lehetősége, például rendelkezik kellő méretű kerttel, a legzöldebb megoldással élve földlabdás fenyőt vegyen, amit karácsony után ültessen ki a kertbe. A lakásban lakók pedig akkor járnak el helyesen, ha vízkereszt után a vágott fenyőt kihelyezik a környéken kijelölt fenyőgyűjtő helyre, ahonnan a hulladékkezelő cégek a fákat hivatalból elviszik.

A kiszuperált karácsonyfákat a hulladékkezelők külön szortírozzák, és a vágott fenyő ágait és törzsét darálva például mulcs készülhet. A mulcs többek között kiváló segítség a kiskertek művelőinek, ugyanis talajtakaróként lassítja, vagy egyáltalán nem engedi a gyomok növekedését. A mulcs továbbá a téli időszakban elégetve kiváló energiaforrás, fűtőanyag is lehet.

Nem jó ötlet tönkretenni a kazánt karácsonyfa-égetéssel

Ugyanakkor arról Szebenyi Péter mindenkit határozottan lebeszél, hogy otthon tegye tűzre a karácsonyi ünnepek végével a díszeitől megfosztott karácsonyfát.

„Sajnos máig gyakori probléma, hogy a vágott fenyőt karácsony után nem teszik ki hulladékként a ház elé, hogy begyűjtsék, hanem ha valaki fával fűt, a karácsonyi fenyőt is elégeti. Ám ez azért nagy hiba, mert egy novemberben, decemberben kivágott fenyő még két hónap múlva is nedves, gyantás, olajos. Bő egy év kell egy vágott fenyő teljes kiszáradásához, mikorra tényleg kazánra lehet tenni”

– magyarázza Szebenyi Péter. A környezetvédelmi szakember azért nem tartja jó ötletnek a karácsonyfa otthoni eltüzelését, mert a vizes fenyő kormol, a korom pedig tönkreteszi a fűtési berendezéseket, köztük a kazánt és a keményt. Arról nem is beszélve, hogy a házi fenyőégetéssel számos káros, környezetpusztító anyagot is bocsátunk a levegőbe, köztük fenolt és szén-monoxidot.

Az már csak egy bónusz jó tanács a környezetvédelmi szakértő részéről, hogy ráfordulva a vágott fenyő lakásba organizálása műveletre és a díszítés nemes feladatára, a fát ne egyből vigyük be a fűtött helyiségekbe, hanem szép fokozatosan szoktassuk hozzá a meleghez, mert a fenyő a hirtelen hőhatástól hajlamos lepotyogtatni a tűleveleit.