Kevesebb mint háromszázezer olyan háztartás van Magyarországon, amely 5 millió forintnál nagyobb megtakarítással rendelkezik. Ebbe a vagyoni csoportba azonban egyre nehezebb bekerülni, ismertették a XIII. Magyar Privátbankári és Vagyonkezelői Konferencián.

A társadalom 97 százaléka számára elérhetetlenné vált a „magyar álom”. Ennek oka a hosszasan fennmaradó infláció, a megtakarítás hiánya és az elmaradó gazdasági növekedés – magyarázta Karagich István, a Blochamps Capital pénzügyi igazgatója.

Több százezer háztartásnak kell azzal szembesülnie, hogy képtelen megtakarításra elkülöníteni a jövedelméből, ez pedig megakadályozza azt is, hogy áttörjék a vagyoni felső-középosztály üvegplafonját. A felső 10 százalék a vagyon mértékében is növekedést tudott mutatni, ők stabil megtakarításokkal és fix befektetési lehetőségekkel rendelkeznek. Az alacsonyabb jövedelmi helyzetű háztartások sokkal nehezebb helyzetben vannak, hiszen egyszerűen nem képesek félretenni a jövedelmükből.

A Prémium és Affluens Ügyfélszegmens tanulmányból kiderül, hogy a nemzetközi magas vagyonnal rendelkező magánszemélyek (HNWI) 1 millió dollár feletti pénzügyi vagyonnal bíró ügyfélrétege 2012 és 2022 között megduplázódott, sőt a 10 millió dollár feletti szegmensben megtriplázódott.

Az idei első negyedévben a világon 59,4 millió fő volt a dollármilliomosok száma, ez a világ teljes felnőtt lakosságának azonban mindössze 1,1 százaléka, viszont hazánk lakosságának több mint hatszorosát teszi ki ez a vagyonos réteg.

Hol tartják a pénzüket a szupergazdagok?

A kiemelt ügyfélszegmensek vagyoneloszlásaiban érdekes adatok figyelhetők meg. Az OTP Bank vezet, náluk 2,6 ezer milliárd forintos összeg van privátbanki kezelésben, őket követi a sorban az MBH Bank és a K&H Bank, majd nem sokkal lemaradva az Erste.

A teljes vagyoneloszlási lista a következő az idei első félévre vonatkozóan:

  1. OTP Bank: 2 622 Mrd Ft
  2. MBH Bank: 1 100 Mrd Ft
  3. K&H Bank: 900 Mrd Ft
  4. Erste Bank: 890 Mrd Ft
  5. Friedrich Wilhelm Raiffeisen: 890 Mrd Ft
  6. Erste World: 675 Mrd Ft
  7. CIB Bank: 510 Mrd Ft
  8. Unicredit Bank: 425 Mrd Ft
  9. Concorde Értékpapír: 350 Mrd Ft
  10. Raiffeisen Select: 300 Mrd Ft
  11. Hold Alapkezelő: 245 Mrd Ft
  12. Gutmann: 240 Mrd Ft
  13. Equilor: 190 Mrd Ft
  14. SPB: 80 Mrd Ft
  15. Generali: 25 Mrd Ft
  16. Diófa: 15 Mrd Ft

Az öröklés útján vagyonos családok, illetve a tech és pénzügyi milliárdosok által dominált nyugati országokkal ellentétben a kelet-közép-európai régió vezető milliárdosai vagyonukat elsősorban olyan tradicionálisabb szektorokból szerezték meg mint a mezőgazdaság, kereskedelem vagy az energetika.

A regionális versenyképesség növelése érdekében a régióba a tőkepiaci szolgáltatóknak nagyobb hangsúlyt kell helyezniük a fiatal vállalkozásokkal való pénzügyi együttműködésre – jegyzi meg a kutatás.

Mészáros Lőrinc másodpercenként keres 6 000 forintot

„A 100 leggazdagabb magyar” című kiadvány alapján a top10-es lista a következő (a vagyon növekedése egy év alatt):

  1. Mészáros Lőrinc: 660 milliárd Ft (+180 mrd.)
  2. Csányi Sándor: 610 milliárd Ft (+190 mrd.)
  3. Felcsuti Zsolt: 460 milliárd Ft (+115 mrd.)
  4. Gattyán György: 366 milliárd Ft (+49 mrd.)
  5. Veres Tibor: 320 milliárd Ft (+66 mrd.)
  6. Szíjj László: 280 milliárd Ft (+87 mrd.)
  7. Jellinek Dániel: 276 milliárd Ft (+36 mrd.)
  8. Bige László: 233 milliárd Ft (+32 mrd.)
  9. Széles Gábor: 208 milliárd Ft (+17 mrd.)
  10. Kasza Lajos: 147,5 milliárd Ft (+11 mrd.)

Mészáros havonta átlagosan 15 milliárdot, tehát naponta 500 milliót, vagyis óránként több mint 20 milliót, percenként pedig közel 350 ezret, egy másodperc alatt pedig 5 787 forintot keresett. A második helyen lévő Csányi ennél egy kicsit többet tudott gyűjteni egy év alatt. Csak összehasonlításként egy minimálbérért foglalkoztatottnak majdnem 3,5 órát kell dolgoznia azért, amit a listavezető egy másodperc alatt megkeres.