Még a koronavírus-járvány fényében sem teljesen egyértelmű Magyarországon a betegségek megelőzését biztosító vakcinák megítélése. Az idősebbek nyitottabbak, a fiatalokra ez kevésbé igaz. Sokan hezitálnak, főként azért, mert az interneten rengeteg káros, téves információ terjed az oltásokról, hangzott el a hét elején megrendezett vakcina konferencián, amit az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) és a Vaccines Europe közösen szervezett.

„Amennyiben egy vakcinával 40 százalékban megelőzhető lenne az időskori demencia, akkor beadatná-e az oltást? Ha a kérdésre igen a válasz, akkor érdemes felvenni az influenza elleni védőoltást!” – ezzel a gondolattal indult a konferencia.

A helyzet összességében kedvező, csak kevesen utasítják el teljesen az oltásokat, vélik a szakemberek. Ugyanakkor kiemelték, hogy a meggyőzésre és a megelőzésre nagyobb erőforrásokat kellene fordítani, ebben pedig az háziorvosok, szakorvosok mellett az államnak is fontos szerepe lehet. 

Kapcsolódó

A demenciára vonatkozó kérdés jól ráirányítja a figyelmet arra, hogy felemás a vakcinák megítélése a lakosság körében, pedig a tudományos érvek és eredmények egyértelműek

– mondta Szalóki Katalin, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója. 

Az eseményen elhangzott, hogy a magyarországi tapasztalatok szerint generációs szakadék van a különböző korosztályok között. Az idősebbek nyitottabbak a  vakcinákra, a fiatalok már kevésbé. Ebben szerepe van annak is, hogy a fiatalabbak sokszor nem szakemberektől szerzik be az információkat, és az interneten terjedő hamis hírek alapján alkotnak téves képet a vakcinákról és azok hatásairól.

Gyakori például, hogy jobban fél valaki az oltások mellékhatásától mint magától a betegségtől, amely ellen az oltás védelmet ad. Az viszont összességében kedvező, hogy kevesen vannak azok, akik abszolút vakcinaellenesek: a hezitálók ugyanis még meggyőzhetőek. Az ellenzők hangosak, de szerencsére a többség hisz a tudományban.

A hatóságok kiemelt feladatai közé tartozik világszerte az edukáció, az ajánlások publikálása és a hatékony tájékoztatás. De fontos szerepe van a háziorvosoknak és gyógyszerészeknek is. A konferencián beszéltek a gyógyszertári vakcinációról, ami több európai országban már működik. Süle András, az Innovatív az Európai Kórházi Gyógyszerészek Szövetségének korábbi elnöke elmondta, hogy az Európai Unióban (EU) naponta 46 millió gyógyszerész-beteg találkozás zajlik, jóval több patika van, mint háziorvosi rendelő. A gyógyszertári vakcinációval az alapellátásról is egy hatalmas terhet lehetne levenni, erről lapunknak is beszélt a konferencia szünetében. Kiemelte: akár már 2025-től pilot jelleggel Magyarországon is elindulhat patikai vakcinációs program.

Tizenkilencszeres megtérülés

A konferencián elhangzott az is, hogy a kötelező, jellemzően gyermekkorban beadott oltások mellett fontos szerepük van a tinédzser vagy felnőtt korban felvehető oltásoknak is, így például elérhető  HPV-elleni védőoltásnak vagy éppen az influenza elleni vakcinának is. A nem kötelező oltásokat ma még kevesen adatják be maguknak. A szakértők szerint problémás az is, hogy ellentétes információkkal szembesülnek például az állapotos nők. Mást hallanak a nőgyógyászuktól, mást a háziorvostól, így nem csoda, ha nem feltétlenül tudnak dönteni egy-egy vakcina beadatásáról. 

Kulcskérdés a megelőzés, a betegségteher csökkentése, és a hatékony egészségügyi rendszer - ezekben pedig fontos szerepe van a vakcináknak – emelte ki Szalóki Katalin. Elég csak arra gondolni, mekkora sokkot jelentett koronavírus-járvány az egészségügyi rendszereknek. 

Az állam szerepe is kiemelkedő, érdemes lenne beruházni ezen a téren. A megelőzés ugyanis hosszabb távon megtérülő befektetés, hiszen később enyhíti az egészségügyi rendszer terheit és csökkenti a kapcsolódó kiadásokat – tette hozzá a szakember.

Az élethosszig tartó immunizációval a vakcinák és egyéb készítményeknek köszönhetően jelentősen csökkenthető lenne az egészségügyi rendszerek leterheltsége, ez pedig a közvetve mérsékelné az állami és lakossági kiadásokat. 

Ma már 27 súlyos fertőző betegség ellen létezik hatékony védelem, az oltások miatt tűnt el többek között a pestis, a himlő, a kolera vagy a járványos gyermekbénulás és Magyarországon egyébként világszinten is példaértékű a gyermekek szinte teljes átoltottsága. 

Az AIPM javaslatai között szerepel, hogy a felnőttkori immunizáció része legyen egyes gyermekkori oltások ismétlése, másrészt új védőoltások felvétele, melyek segítenek megelőzni bizonyos fertőző betegségek kialakulását és következményeit.

Egy idei kutatás szerint a felnőttek immunizációja egy euróra vetítve akár tizenkilenszeres megtérülést is eredményezhet.

Ez is arra utal, hogy a vakcinák megfelelő használata a megelőzésben kiemelkedő mértékben járul hozzá az egészségesebb társadalomhoz és a jövőben esetlegesen felmerülő járványok visszaszorításához.