A koronavírus-járvány első hulláma alatt tavasszal - amikor még friss volt, hogy kijárási és egyéb korlátozásokkal találták szembe magukat az emberek, valamint a gazdasági válság is kibontakozóban volt -, a világon, így Magyarországon is nagy volt a várakozás, hogy egy oltási program után végre rendeződjön a helyzet. Viszont ahogy elérkeztünk ahhoz a pillanathoz, hogy a lakosság számára hamarosan elérhetők is lesznek a vakcinák, egyre kevesebben oltatnák be magukat. Ennek okait nem vizsgálta az IDEA kutatása, azonban az adatokból látszik, hogy a magyarok közel fele semmilyen védettséget biztosító hatóanyagban nem bízik, vagy nem tudja megítélni ezt.

Ugyanis arra a kérdésre, hogy mely ország fejlesztésében készülő oltóanyagot adatná be magának, 35 százalék azt mondta, egyikkel sem, 15 százalék pedig nem tudja eldönteni. Mint ismert, több készítményt gyártottak és tesztelnek, ezek közül a legismertebb a német-amerikai fejlesztésű mRNS-alapú oltóanyag, a Pfizer-Biontech által gyártott szer. Vélhetően a legtöbben ezt választanák: a teljes lakosság 24, az ellenzéki szavazók (nem számítanak közéjük a Mi Hazánk Mozgalom szavazói - a szerk.) 31 százaléka bízna meg egy német szerben, míg a Fidesz-KDNP pártolóinál csak 19 százalék a támogatók aránya.

Kapcsolódó

Az Egyesült Államokból érkezik még a Moderna vakcinája is, ami a szakértők és vizsgálatok szerint 90 százalék feletti hatékonyságú. Ha amerikai oltóanyagról van szó, akkor már jobban megoszlik a támogatottság: az összes megkérdezettnek csak 11 százaléka bízik ebben, míg a Fidesz-KDNP szavazóknál az arányuk 7, az ellenzékieknél 14 százalékos.. A pártnélküliek, vagy arról nem nyilatkozók körében 9 százalék választana egy amerikai készítményt.

Az orosz Szputynik V vakcinával szemben viszont a tudományos világ is bizonytalan, mivel sok szakértő szerint a kutatási program átláthatatlan, nem biztonságos módon választották ki a tesztalanyokat, valamint nehézkes megítélni az adatok hitelességét. A lakosság 7 százaléka használná csak saját magán, az ellenzéki szavazók és a párt nélküliek között a bizalmat szavazók aránya 1 százalék alatti, eközben a kormánypártok támogatóinak 20 százaléka nem aggódik és ha tehetné, az orosz készítményt adatnák be magának.

Az oxfordi kutatók fejlesztette és az AstraZeneca által gyártott oltás megítélését megint csak a kutatások bizonytalan jellege ronthatta. Erről kiderült, hogy hatásossága 70-75 százalék körüli, de a mérési módszertől is függ a sikeressége. Nem véletlen, hogy a magyarok 7, azon belül a Fidesz-KDNP-szavazók 6, az ellenzékiek 9, a bizonytalan pártállásúak 5 százaléka választaná csak a britek gyártmányát. Érdekes még, hogy a kínai fejlesztésű oltóanyagot a magyarok 1 százaléka használná, a leginkább a kormánypártok támogatói vennék igénybe, de köztük is csak 2 százalék ugrana rá.

2020_nov_Covid_oltas
Infogram

 

Mindenki az orvosokat oltaná

Ha pedig már kell oltani, és mindegy, hogy milyen készítményről van szó, de az a kérdés, hogy kik kapják meg először, akkor elég nagy az egyetértés kor és pártállás szerint is. Az összes megkérdezett 58 százaléka először az egészségügyi és szociális ellátásban dolgozók vakcinázását támogatja, 24 százalék az időseket és a krónikus betegeket venné előre, míg 1 százalék adná be elsőként a pedagógusoknak. A megkérdezettek 17 százaléka nyilatkozta azt, hogy nem tudja felállítani a sorrendet.

Pártpreferencia alapon a megoszlás nem mutat akkora eltéréséket, mint az előző kérdés esetében: a Fidesz-KDNP szavazóinak 60, az ellenzéki pártok támogatói közül 62 százalék adná először az orvosoknak. Viszont a kormánypártok magabiztosabbak a témában, náluk csak 10 százalék mondja, hogy nem tudja erre a kérdésre a választ, míg az ellenzékiek 16 százaléka nem közölte a véleményét. Emiatt van apróbb eltérés abban, hogy a jelenlegi berendezkedés szavazói 29 százalékban válaszolták, hogy az időseket és krónikus betegeket oltatnák, míg az ellenzéki szavazók körében csak 20 százalék tenne így.

Korcsoportok szerint a legérdekesebb, hogy pont a 60 évesnél öregebbek körében vannak a legkevesebben, akik az időseknek és a krónikus betegeknek adnának elsőként az oltásból: mindössze 11 százalékuk tenne így, miközben a 18-39 évesek esetében 30, a 40-59 éveseknél 27 százalék szerint lenne ez a racionális elsődleges lépés. A nyugdíjas vagy ahhoz közel eső korosztályú lakosság 74 százaléka adna az orvosok, szociális dolgozóknak első körben a vakcinából, míg ez az arány a fiataloknál 48, a középkorúaknál 56 százalék.