A kormány döntött arról, hogy a magyar állam védettséget igazoló okmányt vezet be, amelyet azok kaphatnak meg, akiket beoltottak a koronavírus ellen vagy bizonyítottan átestek a betegségen - jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt csütörtöki kormányinfón. Az új hivatalos irat azoknak jár, akik már megkapták a koronavírus elleni második oltást is. Ebben az esetben az okmány érvényességi időt nem tartalmaz majd, hanem az oltás beadásának időpontját rögzíti, hiszen az egyes vakcinák által nyújtott védettség hosszáról még nincsen pontos információ.

Magyarországon február 17-ig 348 927 személy kapott oltást, közülük 134 824 fő már a második oltáson is túl vannak - vagyis Győr lakosságának megfelelő számú ember kaphatna már az új plasztikkártyából, amely a tervek szerint különböző jogosultságokkal jár majd, de hogy mikkel, még nem tisztázták. Az ismert oltási rend szerint első körben az egészségügyi dolgozók kaptak a vakcinából, majd az idős és a krónikus beteg személyek adathatták be maguknak.

Kapcsolódó

Járhat-e hátrányos megkülönböztetéssel az irat bevezetése?

Az oltási igazolványok hivatalos iratként történő alkalmazása megosztó kérdés: a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) emberi jogi jogvédő szervezet szerint alapvetően lehet létjogosultsága, és jogilag is érvényes lehet egy ilyen jogosítvány, mivel adatkezelési szempontból egy zárt állami rendszer kezelhetné az adatokat. A szervezet szerint a részletekben van a kis ördög - kommentálták a hivatalos irat bevezetésének tervét a Szabad Európának. Más oldalról viszont jogos kérdés, hogy ha többlet jogokat biztosít a dokumentum, akkor pontosan milyen alapon, hogyan nem lesz ez hátrányos megkülönböztetés, mi lesz az okkal a személyekkel, akik akaratukon kívül egy esetleges betegség miatt nem oltakozhatnak?

A kérdés egyébként egyáltalán nem csak Magyarországra korlátozódik: több EU-s tagállam és maga az unió is gondolkodik egy hasonló hivatalos igazolvány megalkotásán. De cégek - légitársaságok, szállodák, fesztiválszervezők - a tengeren innen és túl is kísérleteznek valami hasonlóval. De mivel az átoltottság még alacsony, egyelőre megválaszolatlan a kérdés, és a vakcinák hosszútávú hatékonysága sem ismert. Például, ha három hónapra ad csak védettséget egy készítmény, akkor pazarlás a plasztik felhasználása, ahogy az is gondot jelenthet, ha egy új mutáció ellen hatástalannak bizonyul egy adott típusú oltás.

Két erős szélsőség

Pont a kérdés megosztó volta miatt a Napi.hu és a Pulzus Kutató közös reprezentatív kutatást készített arról, hogy mekkora az igazoló okmány támogatottsága a magyar felnőtt lakosság körében - a válaszokból pedig pontosan az a szakadék látszik, mint a jogszakértők érvelésében. Nagyjából megegyezik ugyanis azok aránya, akik szerint az újranyitáshoz szükséges és támogatják is az új hivatalos irat létét (33 százalék), míg majdnem ugyanennyien vallják azt, hogy nem értenek vele egyet, mert csak felesleges feszültséget idéz elő az emberek között (35 százalék).

Van két hasonló támogatottságú nézet is, amelyet ugyan az előző kettőhöz képest jelentősen kevesebben támogatnak, de a két vélemény is lefedi a társadalom harmadát: 19 százalék véli úgy, hogy csak fokozatosan lehetne egy ilyen dokumentumot bevezetni, míg 13 százalék szerint később szükség lehet rá, de egyelőre még korai ez a lépés.

Pulzus

Nagy eltolódások nincsenek, ha nemek szerint osztjuk fel a felnőtt lakosságot: a férfiak inkább (36 százalék) támogatják az intézkedést, mint a nők (30 százalék). Míg utóbbi csoportnál 15 százalékos azok aránya, akik szerint még korai a bevezetés.

Pulzus

Kor szerint vizsgálva a válaszadókat viszont már élesebb szakadék látszik, ami különösen azért izgalmas, mert pont az idősek pártolják legjobban az oltási nyilvántartást: 43 százalékuk áll a javaslat mellett. Számukra azért is lehet pozitívabb az okmány elbírálása, mert februárban már megkezdődött az oltásuk. Miután a 18-39 éves korosztály a lista végén van, talán érthető módon náluk a legkisebb a pártolók aránya, mindössze 21 százalék. A fiatalok körében többen vannak a fokozatos bevezetés hívei (27 százalék), de viszonylag magasnak mondható az aránya azoknak is, akik szerint ez még korai (14 százalék). Például a 40-59 éveseknek csak a 8 százaléka véli úgy, hogy még később kellene erre külön okmányt gyártani.

Pulzus

Épp ez a korosztály a legelutasítóbb is: a középkorúak 39 százaléka szerint nincs erre egyáltalán szükség, ami picit meghaladja még a fiatalok elutasító mentalitását, náluk ugyanis 38 százalék vélekedik így. Az idősek 27 százaléka szerint nincs és nem is lesz erre szükség.

Pulzus

Az erős megosztottság az iskolázottságon is múlik

Egészen megosztott társadalom képe rajzolódik ki akkor is, ha iskolázottság alapján vizsgáljuk a lakossági hozzáállást, ugyanis ebből az látszik, hogy míg az alapfokú végzettséggel bírók 40 százaléka teljesen támogatja, a csoport 30 százaléka teljesen el is utasítja az intézkedést. Eközben a középfokú végzettséggel bírók 45 százaléka szerint már soha nem lesz szükséges az oltási okmány bevezetése, körükben a legkisebb (25 százalék) a pártolók száma is. A felsőfokú iskolákat végzetteknél is a legtöbben (34 százalék) felesleges feszültségkeltő intézkedésnek tartják az új okmányt, 15 százalékuk tartja ezt túl korainak, 24 százalékuk pártolja a fokozatos bevezetést, és 27 százalékuk véli úgy, hogy mindenképpen szükség van erre az újrainduláshoz.

A középfokú végzettséggel rendelkezők esetében viszont a köztes vélemények támogatottsága ugyanolyan alacsony: 15-15 százalék. A kevésbé iskolázottak esetében 19 százalék támogatná a fokozatos bevezetést, 11 százalék pedig később el tudná ezt képzelni.

Pulzus

Érdekes az is, hogy a megyeszékhelyeken élők irtóznak a legjobban a vakcinaútlevél gondolatától: 51 százalékuk szerint felesleges feszültségkeltés, miközben csak 20 százalékuk érzi szükségesnek az újrainduláshoz. A leginkább a községek lakói (38 százalék) támogatják teljesen a rendelkezést, de alig maradnak el a városiak (36 százalék) és a budapestiek (31 százalék). A fővárosban élők 36 százaléka viszont teljesen elutasítja az új okmányt, csak 15 százalékuk látja úgy, hogy még korai ennek bevezetése, míg 18 százalék a fokozatosságot pártolná. A fontolva haladók között a legtöbben (21 százalék) a városiak vannak.

Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.

Legyél Te is véleményvezér, csatlakozz te is a Pulzushoz