Még 1997-ben az érvényes és eredményes népszavazáson részt vett magyar választópolgárok 85 százalékos arányban - több mint 3 és fél millió ember voksával - döntöttek a NATO-ba való belépés, majd pedig 2003-ban 83 százalékos arányban - több mint 3 millió ember szavazatával - az európai uniós csatlakozás mellett. Ezekben a kérdésekben, amelyek meghatározzák Magyarország sorsát és jövőjét, a kilépésről sem lehet más módon dönteni, mint ahogy a belépésről döntöttünk - jelentette ki Szent-Iványi István, kül- és Európa-politikáért felelős kabinetvezető a most bejelentett alkotmánymódosítási javaslatról.
Az Egységben Magyarországért ellenzéki pártszövetség szerint így az jelenthet megoldást, hogy a NATO-tagságról és az Európai Unióban való maradásról népszavazáson lehetne csak dönteni, a kormány vagy az Országgyűlés önmagában nem cselekedhetne.
A javaslat értelmében ilyen népszavazást kezdeményezhet köztársasági elnök, a kormány, az országgyűlés, illetve 200 ezer aláírással kezdeményezhetik a választópolgárok. Százezer aláírás esetén azt lehet kezdeményezni, hogy az országgyűlés foglalkozzon ezzel a kérdéssel - jelentették be szombaton.
Gurmai Zita, az MSZP frakcióvezető-helyettese a sajtótájékoztatón az alaptörvény-módosítási javaslat politikai indokaként arról beszélt, hogy a magyar kormány és Moszkva kapcsolata egyre erősebb. Problémásnak tartja, hogy amikor Oroszország felszólította a NATO-t, hogy vonja ki a csapatait Kelet-Európából – azaz de facto szüntesse meg Magyarország NATO tagságát -, akkor Orbán Viktor leginkább hallgat, sőt, sürgősen Moszkvába látogat. A szocialista politikus annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a Fidesz az Egységben Magyarországért javaslatát le fogja söpörni. (A miniszterelnök azt mondta, a látogatás célja, hogy még több földgázt vásárolhasson Magyarország az oroszoktól.)
„Már most is világos, hogy a Fidesz el akarja szakítani Magyarországot a Nyugattól. De kapnak egy esélyt a cáfolatra. Ha nem élnek vele, magukról állítják ki a bizonyítványukat” - mondta Gurmai. Pedig szerinte „ha a Fidesz komolyan gondolja, hogy a védelmi integrációban a NATO, a gazdasági és politikai integrációban pedig az Európai Unió a megoldás, akkor simán megszavazza, hiszen ezzel magának is védelmet ad egy kormányváltás esetén” - tette hozzá a politikus.
„A Demokratikus Koalíció és az Egységben Magyarországért szerint az a nemzeti érdek, hogy Magyarország a NATO tagja maradjon” - húzta alá az ellenzéki politikus, megerősítette: „ahogy az uniós tagság a gazdaságunk és kulturális hovatartozásunk alappillére, a NATO-tagság a biztonságunk és nemzeti függetlenségünk garanciája” - tette hozzá Gurmai.
Bár voltak a kormánypártok részéről kiszólások az EU és a NATO ellenében - Kövér László és Lázár János is mondta, hogy a jelenlegi formájában "meg kelleni fontolni a csatlakozást", ha most kellene erről dönteni -, de a Fidesz-KDNP már többször jelezte, hogy elkötelezett a szövetségesei mellett. Orbán Viktor miniszterelnök a legtöbbször reformot emleget és nem kilépést.