A Republikon Intézet havi kutatásából kiderül, hogy januárban már átalakulóban vannak a politikai erőviszonyok: egyre szorosabb a verseny az ellenzéki tömb és a kormánypártok között. Jelenleg a Fidesz-KDNP a teljes népesség körében 41 százalékot tudhat magáénak, míg az ellenzéki közöslista, az Egységben Magyarországért csoport 40 százalékon áll. 

A pártválasztók körében pedig mind az Orbán Viktor mögött álló Fidesz-KDNP, mind az Egységben Magyarországért 47-47 százalékot szerezne, a Republikon januári felmérése szerint. Érdekesség, hogy a kormánypártoknál ez a 2018-as támogatottságához közelít, amihez közelít az egyesült ellenzék.

Kapcsolódó

A közvélemény-kutató más témákat is vizsgált: miután Áder János államfőként mind a két ciklusát kitölti, a Fidesz-KDNP pedig Novák Katalin korábbi családügyi minisztert jelöli, felmérték, hogy a politikus elfogadottsága milyen. A Republikon szerint a válaszadók 77 százaléka tudott valamilyen véleményt formálni a Fidesz volt alelnökéről, azonban 54 százalék nem kedveli, míg 46 százalék pozitívan nyilatkozott róla.

Azt is megnézték - hogy az ellenzéki programnak megfelelően - hányan támogatnák a köztársasági elnök közvetlen választhatóságát: a megkérdezettek 60 százaléka inkább közvetlen választással döntene a köztársasági elnök személyéről, és csupán 32 százalékuk gondolta úgy, hogy továbbra is a parlament dönthessen erről, 8 százalék pedig bizonytalan volt a kérdésben - derül ki a Telexen közölt kutatásból.

A kutatásról

A kutatás 1000 fő telefonos megkérdezésével készült január 19-24 között. A kutatás nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentatív az ország felnőtt lakosságára. Hibahatár: +/- 3,2%.

A Nézőpont másra jutott

A jobboldali pártokhoz közeli Nézőpont Intézet is készített kutatást, igaz ebben Márki-Zay Péter korábbi nyilatkozatainak elfogadottságát mérték, ami alapján arra jutottak, hogy nem igazán elfogadott a politikus több kijelentése.

Arra a kérdésre, hogy „a jelenlegi rezsicsökkentést nem kellene fenntartani”, a választók háromnegyede (75 százalék) válaszolt úgy, hogy inkább nem ért egyet, s mindössze minden ötödik válaszadó (19 százalék) vélekedett Márki-Zay Péterhez hasonlóan. Tízből hat baloldali választó (57 százalék) nem ért egyet a baloldal közös miniszterelnök-jelöltjével a kérdésben (33 százalék egyetért). A Fidesz-szavazók között 91 százalékos elutasításra talált a kijelentés (7 százalék egyetért).

Viszont érdemes kiemelni, hogy Márki-Zay Péter azóta jelezte, nem vezetné ki a rezsicsökkentést, de kiegészíteni a lakossági energiahatékonyság támogatásával.

Az aktív szavazók négyötöde (81 százalék) azzal sem ért egyet, hogy „jobb, ha az egészségügy üzlet, minthogyha nem üzlet”(11 százalék egyetért). Tízből hét (70 százalék) baloldali választó is elutasító Márki-Zay Péter kijelentésével kapcsolatban, s mindössze a válaszadók 17 százaléka jelezte, hogy egyetért a kijelentéssel. A kormánypártok szavazóinak 90 százaléka is elutasítja, hogy az egészségügy üzlet (6 százalék egyetért). Itt pedig azt érdemes jelezni, hogy az ellenzéki miniszterelnök-jelölt épp a kormányt bírálta, hogy az állami egészségügy rossz elérhetősége miatt az emberek a fizetős egészségügyre szorulnak, amely Márki-Zay állítása szerint Fidesz-közeli üzletemberek tulajdonába került vagy kerül a jövőben.