Egy több mint tíz évvel ezelőtti interjúban azt mondtad, hogy a Szentkirályi Ásványvíznek „az a titka, hogy nincs titok”. Ezt egy évtized távlatában is így gondolod?
Sok kis titok van. Van a Szentkirályinak titka, attól lett sikeres, de nem egy titka van a Szentkirályinak, hanem nagyon sok. Ezeket természetesen most nem árulom el.
Ha néhány mondatban kellene összefoglalnod a Szentkirályinak mint brandnek a történetét, mi lenne az?
Mindig azt mondom, hogy hitelesnek kell lenni, ha az ember bármivel is foglalkozik, először is érteni kell hozzá. Nekem ez a szakmám, én az élelmiszeriparral, élelmiszergyártással foglalkozom gyerekkorom óta, és a szerencse odasodort hozzám egy szentkirályi ásványvíz-lelőhelyet, ami egyébként nagyon sok magyarnak az életében megtörténik. Több mint 120 bejegyzett ásványvíz van Magyarországon, de csak egy-két cégnek sikerült profitot vagy brandet csinálnia ebből a például ásványvizes márkából.
Hogyan lehet alkalmazkodni vállalkozóként a világban (vagy akár a helyben) megjelenő változásokhoz? Mi a véleményed például a mesterséges intelligencia alkalmazásáról? Használjuk vagy ne?
A mesterséges intelligencia (MI) egy fantasztikus jó dolog, időszerű volt a megjelenése. Jókor, az utolsó előtti pillanatban jött az emberek életébe, de hangsúlyozom, hogy minden újdonságot és minden nagy dolgot szabályozni kell, és ezt hajlamosak – főleg a magyarok és a kelet-európaiak egyébként – elfelejteni.
A mesterséges intelligencia a cégeknek, a szakmának nagyon jó. Rengeteget segít a fejlődésben, a munka gyorsaságában, a precizitásban. Ma már ebben a felgyorsult világban szinte nélkülözhetetlenné kezd válni az MI.
De le kellene szabályozni, mert a magánszférában hatalmas károkat tud okozni. Az a baj, hogy a világ mindig kitalál valamit, és amikor baj van, akkor kezd el gondolkozni a szabályozáson. Ez most sem történt máshogy, úgyhogy jön a mesterséges intelligencia, dübörög, és lesznek olyanok, akikre pozitív hatással lesz, de a magánszférában biztos vagyok benne, hogy negatív dolgokat is fog okozni.
Beszéljünk általában a cégekről is egy kicsit! Mi a siker kulcsa egy induló vállalkozásnál? Például egy pitch-et hallva már az elején eldől, hogy az egy sikersztori lesz vagy pár éven belül befuccsol?
Nagy tapasztalatom van már, a Cápák között hét évada alatt több mint 500 vállalkozást hallgattunk meg, és kísértük végig az útját egy-kettőnek. Tévedni lehet, de mikor valami nagyon nagy butaság, azt már az elején látjuk, Moldován András pedig azért reagál, ahogy reagál. De igaza van, mert előfordul, hogy az embernek egy pofon hiányzik ahhoz, hogy hagyja abba, amit csinál, mert rámegy a környezete, a családja meg a saját élete is.
Gyakran beszélsz az edukáció fontosságáról is. Miben tudsz segíteni a fiatal vállalkozóknak? Miért fontos ez neked ennyire?
Mert erősen hiszek abban, hogy a jóisten az egyik kezével ad, a másikkal elvesz. Muszáj, hogy a magyar nagyvállalkozók, nagyvállalatok társadalmi szerepvállalásukat abban az országban végezzék, ahol sikereket értek el. Ezért volt nagyon káros a társadalomnak az, hogy számos külföldi cég a rendszerváltás után lekaszálta a magyar piacot. A német, amerikai, svájci, francia cégek bejöttek – ami nem baj, mert adtak munkát, ment a gazdaság, de a társadalmi szerepvállalásukat a francia, a német és az amerikai gyerekekre költötték, ők ugyanis a saját hazájukban végzik ezt a tevékenységet.
Tehát nagyon fontos, hogy legyen erős, piaci alapon működő tőkés társadalom Magyarországon – ami most nincs egyébként – de azok a kevesek, akik vannak, nekik kötelességük lenne azt a munkát végezni, amit én csinálok.
A szakirodalom nagyon sokféleképp írja le a vállalkozó és a menedzser típusú személyiségtípusokat. Tapasztalataid szerint mi a gyakorlati különbség ezek között?
A vállalkozósdit nem lehet tanulni, arra születni kell. Persze tudja tanulni is az ember, hogy hogyan lehet jól csinálni egy vállalkozást, annak is van értelme. De rá kell jönnie, hogy ő vállalkozó típusú vagy menedzser típusú ember.
Például valaki elvégzi az orvosi egyetemet, kiváló szívsebész lesz és eldöntheti – mert még az orvos is lehet menedzser, ahogy lehet vállalkozó is –, hogy elmegy egy nagy kórházba szívsebésznek, és mint menedzser végzi a rábízott feladatokat, szívműtéteket, vagy inkább létrehoz egy saját praxist, egy vállalkozást és ott vállalkozóként végzi a műtéteket.
Vannak orvosok, akik a magánpraxisukban nagyon jól muzsikálnak, de vannak olyanok bőven, akik a szakmájukban tökéletesek, az elhivatottságuk fantasztikus, de nem tudják, hogy egy számlát, hogyan kell megírni vagy, hogy miből kell finanszírozni egy céget, honnan szerezhetnek tőkét, mikor vehet fel hitelt. Ha neki ezek nem mennek, mert szüksége van egy nagy szervezetre ahhoz, hogy hatékonyan tudjon dolgozni, akkor ő menedzser személyiségtípus.
Ha valaki most szeretne vállalkozást indítani, milyen ismérvekkel kell(ene) rendelkeznie?
A vállalkozó ismérveit nagyon egyszerűen megfogalmazni. A vállalkozó térben lát, a menedzser pedig síkban. Tehát a menedzser az adott feladatra, de nem többre, hanem a kiadott feladatra fantasztikusan tud huzamosabb ideig koncentrálni. Míg a jó vállalkozó állandóan felnéz a papírból, és nem képes sokáig egy dologgal foglalkozni, mert ő térben lát és rendszerben gondolkodik.
Többször is beszéltél róla, hogy mindig azt az alapelvet követed, miszerint „a minőség nem extra tulajdonság, hanem alapkövetelmény”. Ezt egy vállalkozás indításakor még viszonylag könnyebben be lehet tartani, mert kevés szereplő van jelen, a növekedés során – például a Szentkirályi vagy más vállalkozásaid esetén – hogyan tudod betartatni a középvezetőkkel, dolgozókkal ezt a követelményt?
Sőt, egyre jobban be lehet tartani, mert a világ jófelé halad, a technológia fejlődik, egyre jobb berendezések és gépek állnak rendelkezésre. Most már olyan világszínvonalú gyártási technológiája van a Szentkirályi Ásványvíznek, ami kevés cégnek van a világon. És például egy ásványvíz esetében nagyon fontos az, hogy a világ legmodernebb technológiájával állítsuk elő a termékeket.
Egy igazi cápa soha nem áll meg, mert elsüllyed – ez volt a címe az Economx által április 15-ére szervezett Business Talks ’24 üzleti konferencián tartott előadásodnak. Mi a jövőkép? A szerelemprojekteknek szenteled a következő éveket vagy jöhet egy újabb Szentkirályi is?
Egy újabb Szentkirályi nem tud felépülni, de vannak szerelemprojektjeim. Én azt mondom, hogy elsősorban ezekkel foglalkozom a jövőben, van is már négy, amiben tevékenykedek. Emellett edukálom a fiatalokat, a vállalkozókat, és építem tovább a személyes brandemet, ami szerintem már van akkora, mint a Szentkirályi maga, és esetleg örökre az enyém marad.
Miért mondtál igent a Cápák között és Az álommeló című műsorokra? Nézőként talán az a legnagyobb előnye mindkettőnek, hogy nagyon sokféle embert tud megszólítani.
Azért, mert az edukáció nekem nagyon fontos, és nagyon jól jött nekem a Cápák között, hogy egy nagyobb közönség előtt tudom ezt a tevékenységemet végezni. Jó volt az, hogy az RTL felkért, ugyanis így a korábban előadásokon, kerekasztal-beszélgetéseken végzett edukációs tevékenységemet egy főműsoridős tévéműsorban tudtam és tudom folytatni. A legutóbbi műsort például körülbelül 900 ezer ember nézte, ami hatalmas szám oktatási és brandépítési szempontból egyaránt.
A Cápák közöttben a műsoridőben adott befektetések közül milyen arányban valósul meg tényleges befektetés utána a képernyőn kívül?
50-50 százalék. A formátumban benne van, hogy ha valaki akár egy mondattal is nem a valóságnak megfelelő dolgot mond, akkor nem él az ajánlat. Ilyen előfordul, mert azért az esetek 90 százalékában nem stimmel teljesen, amit állítanak a vállalkozók. Szóval ez a következő évadra egy üzenet is nekik, hogy ne próbálkozzanak.