Március utolsó napján (és egyelőre április elsején sem) sem jelent meg a valorizációs szorzókról szóló kormányrendelet.
Holott az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámításához a kormánynak minden év márciusában, a KSH adatai alapján rendeletben kell meghatároznia az úgynevezett valorizációs szorzószámokat.
Márpedig a szorzószámok alkalmazásával lehet csak megállapítani a 2022-as nyugdíjakat, a korhatár előtti ellátást, az átmeneti bányászjáradékot és a táncművészeti életjáradékot.
A kormányrendelet azonban 2022. március 31-én sem jelent meg - állapította meg Farkas András.
A korábbi években március folyamán már jóval korábban megjelentek a valorizációs szorzókról szóló rendeletek (2018-ban március 7-én, 2019-ben március 18-án, 2020-ban március 20-án, 2021-ben március 24-én).
A valorizációs szorzókról szóló kormányrendelet az idei nyugdíjba vonulókat érinti (korbetöltött nyugdíj, Nők40), továbbá mindazokat, akik idén igénylik az elhunyt nyugdíja számításától függő özvegyi nyugdíjukat, árvaellátásukat, valamint azokat, akik idén igénylik a korhatár előtti ellátásukat, szolgálati járandóságukat, átmeneti bányászjáradékukat, táncművészeti életjáradékukat.
A kormányrendeletnek azért is mielőbb meg kell jelennie, mert az ügyintézési határidő 2022. április 15-én jár le, ha az öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet a tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok hatálybalépését megelőzően nyújtották be, vagy a hozzátartozói nyugellátás megállapítása iránti kérelmet a tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó szorzószámok hatálybalépését megelőzően nyújtották be, és a hozzátartozói nyugellátás megállapításához a valorizációs szorzószámokat alkalmazni kell, és az általános ügyintézési határidő tárgyév április 15-ét megelőzően telik le.
Miért fontos a valorizációs szorzó?
Egy adott évben nyugdíjba vonulók havi nyugdíjának megállapítása összetett számítással történik, az legfontosabb paraméterek közé tartoznak az egyes évekre megállapított úgynevezett valorizációs szorzók, amelyek az átlagos nettó keresetek alakulásához igazodnak.
A legutóbbi, tavaly március 24-i Magyar Közlönybenkormányrendeletként megjelent a 2021-es szorzótábla, amely szerint például az 1950-ben szerzett fizetésekre 411,364-es (!) szorzó vonatkozik, az 1980-as kereseteknél pedig 71,294 a szorzó értéke, míg a 2000-esnél 4,83. Majd például a 2010-es nettó bérek esetében ez az érték 2,026. Az öt legutolsó évben pedig: 2015-re 1,655-ös, 2016-ra 1,536-os, a 2017-re 1,36-os, 2018-ra 1,222-es, 2019-re pedig 1,097-es szorzó vonatkozik. A korábbi jogszabályban szereplő szorzók alacsonyabbak voltak - itt is jól látszik tehát a magas nettó kereseti dinamika. Nem csoda, hiszen 2019 volt az utolsó, a koronavírus-járvány és azt követő gazdasági válság előtti utolsó békeév.