Jó hírt kaptak a közvetlenül a nyugdíj előtt állók: 2023-as nyugdíjigénylés esetén a 2021-es és korábbi évek nettósított éves kereseteit kell a 2022-es esztendő kereseti szintjéhez igazítani, márpedig a 2023. márciusában kiadandó valorizációs szorzók várhatóan rekordmagasak lesznek - kalkulál Farkas András nyugdíjszakértő a Nyugdíjguru portálon.

Mire jó a nyugdíj valorizációja?

Egy adott évben nyugdíjba vonulók havi nyugdíjának megállapítása összetett számítással történik, az legfontosabb paraméterek közé tartoznak az egyes évekre megállapított úgynevezett valorizációs szorzók, amelyek az átlagos nettó keresetek alakulásához igazodnak.

A valorizációs szorzókra azért van szükség, mert ezekkel lehet hozzáigazítani a nyugdíjazás előtti évek, évtizedekben szerzett fizetéseket a nyugdíjba vonuláskor kapott keresetekhez. Az érintettek munkával töltött évei alatt nemcsak a béreket meghatározó tényezők változnak, de összegszerűen sem lehet direkt beszámítani a nyugdíjba a régi járandóságot. Például egy 1980-ban szerzett pár ezer forintos havi fizetés ma már nyilvánvalóan kevés lenne. A valorizálás fő oka tehát, hogy a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmek nagy változáson mentek keresztül. Nem lehet egy az egyben beszámítani a nyugellátásba például egy 1998-ban kifizetett munkabért egy 2022-ben elért jövedelemmel. A szintre hozás az úgynevezett valorizációs szorzószámokkal történik, amelyek évente határoznak meg.

Minden év elején, így a 2023. január és március közötti időszakban benyújtott nyugdíjigények esetén is, csak nyugdíjelőleget állapítanak meg, hiszen a nyugdíj összegének végleges kiszámításához szükséges valorizációs szorzószámokat a harmadik hónapban teszik közzé (ez idén tavasszal pár napot késett).

Az új nyugdíjas kezdőnyugdíjának összegét az 1988. január 1-től a nyugdíj megállapítás napjáig elért keresetekből kell meghatározni. Ez az időszak a 2023-es kezdőidőponttal megállapított nyugellátásoknál már harmincöt évi jövedelem figyelembevételét jelenti, azaz az aktív kereső időszak több mint felében elért munkabérek, egyéb jövedelmek már beszámítanak a nyugdíjba.

Mire számíthatunk 2023-ban?

A KSH legfrissebb (2022. augusztus 24-én közzétett) gyorstájékoztatója alapján a 2022 első hat hónapjában a bruttó és a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset egyaránt 18 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A jövő évi valorizációs szorzókat a 2022-es teljes évre vonatkozó nettó átlagkereset emelkedése határozza meg, az erről szóló adatok pedig csak 2023. február végén jelennek meg. Márpedig ha marad ez az ütem az év egészében, akkor minden eddiginél magasabb, a 2022-eshez képest is akár 18 százalékkal nagyobb értéket érhetnek el a valorizációs szorzók - a 2020-as nyugdíj-megállapításnál alkalmazott szorzó 11,4 százalék, a 2021-es 9,7 százalék, a 2022-es pedig 8,7 százalék volt.

Mindez azt jelenti, hogy a 2023-as év nyugdíjigénylői a valorizáció eddigi legnagyobb haszonélvezői lehetnek

 

- írta Farkas András.

Túl sok múlik a nyugdíjba vonulás évén

Miután a nyugdíjba vonulás évét megelőző év kereseti szintjéhez kell igazítani a korábbi évek kereseteit, jövőre is folytatódhat az a trend, hogy a nyugdíjba vonulás évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában: minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is - állapította meg a szakértő.

Mindez nemcsak a korbetöltött öregségi nyugdíjra, hanem a nők kedvezményes nyugdíjára (Nők 40) is vonatkozik, hiszen a kedvezményes nyugdíj összegét ugyanolyan szabályok szerint számítják, mint a "rendes" öregségi nyugdíj összegét.

Mindez azonban rossz megoldás: a világ modern nyugdíjrendszereiben jellemzően egyáltalán nincs hangsúlyos szerepe annak, hogy melyik évben igényli a jogosult nyugdíját, hiszen teljes mértékben igazságtalan, ha a nyugdíjba vonulás időpontja a nyugdíj összegét leginkább meghatározó tényezők egyikévé válik - véli Farkas András.

A 2010-es évek derekától minél későbbi évben igényli valaki a nyugdíját, annál nagyobb összegű nyugdíjat kaphat: akár 60-80 százalékos eltérést is okozhat, ha valaki hasonló karrierív után hat-nyolc évvel ezelőtt igényelte, vagy mostanában igényli a nyugdíját. Ennek fő oka az, hogy az utóbbi években nagyon meglódult a nemzetgazdasági átlagbér növekedése, a valorizációs mértékek is megugrottak.