A kormány tagjai hónapok óta elkezdték azt a kommunikációt, amely utal arra, hogy egy következő gazdasági válság elkerülhetetlenül érinti a magyar gazdaságot is, emiatt megelőző lépésekre van szükség, amely segít a majdani visszaesést átvészelni.

A válságnak már olyan jelei lehetnek, hogy valóban rosszabb gazdasági adatok érkeznek például a német gazdaságból, azután folyik az USA-Kína kereskedelmi háború, valamint nem ismertek még pontosan a brexit hatásai sem. E veszélyekre és a további esetleg bekövetkezőkre történő felkészülés érdekében mindenképpen szükséges feladat a gazdaságpolitikai forgatókönyvek készítése.

Kapcsolódó

Az elő-válságkommunikáció politikai értelemben pedig arra szolgál, hogy előállítása a "mi megmondtuk..." hangulatot. Ugyanakkor a kormány és az MNB érdemi lépéseket egyelőre csak ígérnek, de még a versenyképességi programról sem sikerült döntést hozni - vélik a Policy Agenda (PA) kutatói.

Csakhogy a válságkommunikációnak némileg ellentmond, hogy az általános tartalékból az országgyűlési választási évekhez képest is több pénzt költöttek el 2019 első negyedében, mint 2011 óta bármikor. Például 2011-2012-ben még csak 2,8-5,1 milliárd forint közötti összeget vettek ki a váratlan helyzetekre szolgáló tartalékból. Ezzel szemben 2019-ben eddig már 47,3 milliárd forintról született döntés. Ez pedig az általános tartalék 29 százalékát jelenti - hangzik az összegzés.

A tartalék elköltése (első negyedév)
ÉvMrd Ft
20112,78
20125,10
201321,92
201431,70
201536,74
201627,95
201727,61
201843,42
201947,32
Forrás: PM, Policy Agenda-számítás

A költségvetés tartalékát (rendkívüli kormányzati intézkedések című sor) a kormány lényegében szabadon használhatja fel, ehhez ugyanis elegendő egy kormányhatározat. Az összeg nagyságrendjét pedig jól mutatja, hogy az első három hónap döntéseivel ea tartalékból (a parlament politikai értelemben vett megkerülésével):

  • több pénzt költöttek el, mint az önkormányzatok kulturális feladatainak támogatására egész évre szánt összeg, illetve
  • pontosan annyit, mint a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból a foglalkoztatási, képzési, szakképzési és felnőttképzési programokra szánt összeg szintén éves támogatása.

Természetesen egy esetleges gazdasági válság elleni fellépést főként nem az határozza meg, hogy a 160 milliárd forintos tartalékból mennyit is költenek el az év elején. Ettől ugyanis még lehet sikeres egy kormányzati akcióterv.

A problémát sokkal inkább abban látják a PA szakértői, hogy nem tűnik összehangoltnak a gazdaságpolitikai irányítás. Egy elő-válságkommunikációval semmikképpen sem fér össze az, hogy 2011-óta idén költötték el a legtöbb pénzt a tartalékból. Az EU-választási kampány pedig várhatóan újra kinyitja a kormányzati pénztárcát - olvasható a Policy Agenda kutatásában.