A lakossági fűtés szociális nehézségei sem adhatnak alapot más emberek alapvető és egészségét érintő jogainak sérelméhez. Az államnak e téren a támogató, ellenőrző és akár tiltó eszközök arányos alkalmazásában legalább akkora felelőssége van, mint az érintett lakosságnak. Az Európai Unió (EU) szabályai erre nézve számos elvárást tartalmaznak - mondta Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes.
Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport környezeti tanácsadó irodájának vezetője úgy vélekedett, hogy a hatalmas károk ellenére nem elég hangsúlyos a szemléletformálás, a hatósági fellépés és a jogalkotás a levegőtisztaság védelmére.
A legutóbbi ombudsmani vizsgálatok arra mutattak rá, hogy jogalkotási lépések szükségesek a szállópor csökkentése érdekében - közölte Garaguly István, az AJBH jogi főreferense. Megfelelő jogszabállyal korlátozni kell a legszennyezőbb fűtőanyagok lakossági forgalmazásának lehetőségét, az avarégetést pedig általánosan tiltani szükséges legalább azokon a területeken, ahol a zöld hulladék kezelésének a megfelelő módja biztosított a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében.
Kare Press-Kristensen, a Dán Ökológiai Tanács szakértője azt hangsúlyozta, hogy a szilárd tüzeléssel járó légszennyezések az embereket megbetegítik, ezért sürgetőnek tartja a környezetkímélő fűtési módok elterjesztését, az épületek szigetelését, valamint a lakosság széles körű és hatékony felvilágosítását.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség tavalyi levegőminőségi jelentése szerint Magyarországon évente több mint 14 ezer ember idő előtti elhalálozását okozza a légszennyezés, az azzal összefüggő megbetegedések száma pedig meghaladhatja az évi egymilliót.
A kép forrása: Pixabay