Donald Trump amerikai elnök „felszabadítás napi vámokat” jelentett be szerdán, olyan vámokat, amelyek teljesen átírhatják a világkereskedelmet. Az első reakciók alapján egy jól megtervezett, „okos” intézkedésről van szó:

  • az elnökségét a Mexikói-öböl átnevezésével kezdő elnök – biztos ami biztos alapon – vámokkal sújtott több lakatlan szigetet is;
  • a közgazdászok között terjed a közösségi médiában egy lehetséges „megfejtés”, hogy miért pont ezeket a számokat „dobta a gép” Trump vámtábláira: úgy tűnik, hogy fogták az adott országgal szembeni kereskedelmi hiány mértékét, és azt elosztották az ország USA felé irányuló exportjával; a kapott értéket megfelezték, és voilà, táblára vele!
  • aztán a Kínából importált árukat 34 százalékos vámmal sújtják – itt sokan egyszerű emelésre gondolhattak első körben, hiszen Kínával szemben korábban 20 százalékos vámokat vezetett be az új amerikai adminisztráció; igen ám, de a Fehér Háznak kellett ezt is a CNBC kérdésére tisztáznia: a kínai termékekre korábban kivetett 20 százalékos vám is érvényben marad, tehát Kína estében a vám 34+20 százalék lesz, azaz 54 százalékra emelkednek azok.

Az intézkedés értelmében április 5-től kezdődően minden importált termékre 10 százalékos általános vámot vetnek ki, míg bizonyos országok esetében ennél magasabb, úgynevezett „viszonossági” vámokat alkalmaznak – például Kína esetében ez a fentebb már részletezett 34+20 százalék lesz, az Európai Unióból érkező termékekre – azaz Magyarországról is – pedig 20 százalékos vámot jelent.

Kapcsolódó

Az amerikai kormányzat indoklása szerint ezek az intézkedések „az Egyesült Államok gazdasági függetlenségének visszaállítását és a hazai ipar fellendítését célozzák”. Ugyanakkor számos közgazdász és piaci elemző aggodalmát fejezte ki a lépések miatt: ezek végső soron növelni fogják a fogyasztói árakat, fűtik majd az inflációt.

Mit érez mindebből majd Magyarország?

Az amerikai-magyar kereskedelmi kapcsolatok súlyát jól illusztrálja Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Amcham (Amerikai Kereskedelmi Kamara) üzleti fórumán tartott előadása: 

Az Egyesült Államok Magyarország egyik legnagyobb árukereskedelmi partnere, a szolgáltatások külkereskedelmében a 2. legfontosabb szereplő, emellett hazánk 3. legnagyobb befektetője, hiszen a mintegy 100 milliárd eurós FDI-állomány nagyságrendileg 10 százaléka köthető az USA-hoz. Az olyan nagymúltú amerikai cégek pedig, mint például a General Electric, a Coca-Cola, a Flextronics, a Jabil Circuit, a Morgan Stanley, több mint 21 ezer család megélhetését biztosítják, azaz az amerikai cégek szerepe a magyar gazdaságban és annak teljesítményében kimagasló.


A statisztikai adatok alapján Magyarország és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi kapcsolatok az elmúlt években folyamatosan fejlődtek: 2023-ban már a 8 milliárdhoz közelített Magyarország az USA-ba irányuló exportja, míg az amerikai import értéke majdnem elérte a 3 milliárd dollárt. Ez azt jelenti, hogy Magyarország külkereskedelmi mérlege az Egyesült Államokkal szemben pozitív, azaz exportunk meghaladja az importot.

A főbb exportált termékek közé tartoznak a járművek, elektronikai berendezések és gépek.

Árnyalja a képet, hogy exportunk háromnegyede az EU-ba megy, és csak kevesebb mint 5 százaléka megy az Egyesült Államokba.

A szolgáltatás-külkereskedelmet nézve kicsit már más a helyzet: 2024 utolsó negyedévében szolgáltatásexportunk 64, -importunk 74 százalékát az Európai Unió tagországaival bonyolítottuk le. Legfontosabb partnerünk továbbra is Németország volt, mely 20 százalékkal részesedett az összforgalomból, a második helyet az Egyesült Államok (8,1 százalék), a harmadikat Ausztria (7,1 százalék) foglalta el.

A vámok lehetséges hatásai Magyarországra

Az új amerikai vámok bevezetése várhatóan negatív hatással lesz Magyarország gazdaságára: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb (márciusi) inflációs jelentésében azt írja, hogy

Magyarország teljes kibocsátásának körülbelül 2 százaléka irányul közvetlenül az USA-ba.

Ha figyelembe vesszük a termelési láncokon keresztül megvalósuló közvetett exportot is, ez az arány további 1 százalékponttal emelkedik, így összesen a GDP 2,9 százalékát érinti. Ez az érték kissé meghaladja az Európai Unió 2,5 százalékos átlagát, és Magyarországot a hetedik leginkább érintett tagállammá teszi.

A jelentés továbbá rámutat arra is, hogy a vámok nemcsak közvetlenül, hanem a beszállítói láncokon keresztül közvetve is hatással lehetnek a magyar gazdaságra – különösen a német, kínai, mexikói és kanadai kereskedelmi kapcsolatok révén csökkenhet a kereslet a magyar exportőrök termékei iránt. Ez a jelenség különösen az autóipart és az elektronikai szektort érintheti érzékenyen, mivel ezek az ágazatok szoros kapcsolatban állnak a nemzetközi beszállítói hálózatokkal.

Szijjártó Péter: Brüsszel

A külügyminiszter szerint az Európai Bizottság nem tett eleget annak érdekében, hogy időben tárgyaljon az amerikai kormánnyal, ideológiai kérdést csinált egy gazdasági ügyből.

Orbán Viktor miniszterelnök egyébként 2025 márciusában, az MKIK gazdasági évnyitóján jelentette be, hogy Magyarország és az Egyesült Államok egy gazdasági együttműködési csomag megkötésére készül: ez az egyezmény segíthet Magyarországnak abban, hogy minimalizálja az amerikai vámok negatív hatásait, és biztosítsa a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok stabilitását – erről azonban újabb hírek egyelőre nem érkeztek.

Összességében a legfontosabb hatásai Trump vámjainak nem is feltétlen az lesz, hogy Magyarországot hány százalékos vámmal sújtotta, hanem sokkal inkább az, hogyan reagálnak rá a többiek: ha jönnek szép sorban a „viszontvámok”, nem lesz tárgyalás és megegyezés, kiéleződik majd a kereskedelmi háború, és lényegében körülbelül száz évet ugrunk majd vissza a világkereskedelemben...