Varga Mihály szerint a Raiffeisen Bank eladásával kapcsolatban "az osztrák félnél van a labda", nekik kell dönteniük, hogy eladják-e a magyarországi leánybankot, vagy sem. A nemzetgazdasági miniszter erről az M1 Az este című műsorában beszélt kedden. Amint arról beszámoltunk, a Napi.hu értesülései szerint a vételár egy, azaz 1 euró lehet, viszont a magyar kormány átveszi az összes kinnlevőséget, tartozást, bedőlt hitelt, vagyis az osztrákok "fájdalommentesen" tudnak kilépni az egyre kaotikusabb magyar bankrendszerből.
"Én azért arra még nagy tételben nem fogadnék, hogy ez a tranzakció be is fog következni" - jelentette ki a miniszter. Hozzátette, hogy ez a bank hosszú éveken keresztül nyereséget hozott a tulajdonosainak, és ha most átmenetileg el is gondolkodnak azon, hogy el kellene adni, az sem zárható ki, hogy a végén meggondolják magukat.
Varga Mihály nem erősítette meg azt a lapértesülést, hogy a kisebbségi állami tulajdonban lévő Széchenyi Kereskedelmi Bank ajánlatot tett a Raiffeisen magyarországi leánybankjára. Azt mondta, hogy a tárgyalásokat az érintettek tudnák megerősíteni. (Ez a kijelentés annak fényében érdekes, hogy a Széchenyi Bank 49 százaléka állami tulajdon.) A Napi.hu úgy értesült, hogy a Raiffeisen-Széchenyi-tárgyalások már nagyjából egy hónapja zajlanak.
Kifejtette ugyanakkor, hogy a magyar államnak, mint az említett kis bank kisebbségi tulajdonosának arra kell figyelnie, hogy az adófizetők pénze megfelelően hasznosuljon. Ha úgy látják, a magyar államnak nem érdeke az, hogy banki tranzakciókban vegyen részt, akkor határozottan ki kell fejteni ezt az álláspontot, és ki kell mondani, hogy ez nem támogatható. Hozzátette: "még nem tartunk itt".
Az európai bankunióval kapcsolatos kérdésre válaszolva Varga Mihály elmondta: a döntésnek először az eurózónában kell megszületnie. Magyarország nem tagja az eurózónának, ezért egyelőre figyelnie kell az ezzel kapcsolatos, előkészítés alatt lévő javaslatokat, döntenie pedig majd akkor kell a bankunióhoz való csatlakozásról, amikor kialakulnak annak pontosabb keretei.
Arra a kérdésre, hogy Magyarország mikor lehet tagja az eurózónának, úgy válaszolt: Magyarországnak még jónéhány éve van addig, hogy megerősödve, gazdaságilag jobb kondícióba kerülve mérlegelje ezt a kérdést. Úgy vélte, reálisan az évtized vége felé merülhet fel majd ez a kérdés.