Varga Mihály ezt az MTI tudósítása szerint az Államadósság Kezelő Központtal (ÁKK) közösen tartott sajtótájékoztatón mondta pénteken, Budapesten.

Varga szerint ebben az évben várhatóan 72 százalék alá csökken a GDP-hez mért államadósság, amely tavaly 73,3 százalék volt. A miniszter hangsúlyozta: az a terv, hogy 2022-re az államadósság GDP-hez mért aránya 60 százalékra csökkenjen. Azt szeretnék, ha öt éven belül megduplázódna a lakosság kezében lévő állampapír-állomány - tette hozzá.

Kapcsolódó

Jön a nyugdíjelőtakarékossági államkötvény

Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója közölte: ebben az évben 800 milliárd forinttal szeretnék megnövelni a lakosság kezében lévő állampapírok összegét. Ezen felül jövőre az ÁKK egy nyugdíj-előtakarékossági célú, a lakosság által megvásárolható állampapírt kíván piacra dobni.

A pénzügyminiszter és az ÁKK vezérigazgatója is megerősítette: nem terveznek nemzetközi devizakötvény-kibocsátást 2019-ben, az állam a finanszírozási szükségletét szinte teljes egészében forintból fedezheti, így az államadósságon belül a devizaarány tovább eshet, a mostani 20 százalékos arányról a tervek szerint akár 18 százalékra.

Teljesültek a célok

Barcza szerint 2018-ban teljesültek az államadósság-kezelés kitűzött céljai, ezek a célok pedig a jövő évre vonatkozóan is változatlanok maradnak, így idén csökkent az államadósság-ráta, csökkent a devizaadósság aránya, viszont jelentősen emelkedett a lakosság kezében lévő állampapírok állománya és azok futamideje is megnőtt.

Az ÁKK vezérigazgatója bemutatta a 2019-re vonatkozó finanszírozási tervet, amely szerint jövőre a teljes bruttó finanszírozási igény (azaz az összes törlesztés) 7989 milliárd forint lehet, ezen belül 998 milliárdot tesz ki a nettó finanszírozási igény, ami nagyrészt a költségvetési hiányt jelenti.

Ezzel párhuzamosan lejár 4355 milliárd forintnyi lakossági állampapír, 1250 milliárd forintnyi diszkont kincstárjegy és 1204 milliárd forintnyi forintkötvény, melyeket refinanszírozni kell - mutatott rá.

Az államadósság-kezelő a tervek szerint 250 milliárd forint összegben vásárolna vissza kötvényeket, illetve ugyanekkora összegű csereaukciót hirdetne meg. Emellett lejár 423 milliárd forint értékben devizakötvény, amit forintból finanszírozna az állam, és ehhez jön még, hogy 207 milliárd forintnyi belföldi devizakötvény is lejár 2019-ben.

A bruttó kibocsátás 9249 milliárd forint lesz az ÁKK elképzelése szerint, ennek legnagyobb részét, 5155 milliárd forintot a lakossági állampapírok tehetik ki, így a lakossági termékeknél 800 milliárd forintos nettó bővüléssel számol az ÁKK, emellett 2400 milliárd forint lehet a forintkötvény-kibocsátás és 1250 milliárd forintot adhatnak a diszkont kincstárjegyek.

Minimálbér: három nap maradt

Kérdésre válaszolva Varga Mihály elmondta: a kormány optimista, még három napjuk van a munkaadóknak és a munkavállalóknak, hogy megállapodjanak a minimálbérről. A kormány 5 perc alatt meg tudná fogalmazni a saját javaslatát - tette hozzá.

Minimálbér: a kormány fog dönteni?

Bár még nincs megállapodás, annyi már kiszivárgott a magyar sajtóban, hogy jövőre a garantált bérminimum összege várhatóan átlépi a 200 ezer forintot, míg a minimálbér 150 ezer forintra nőhet. Amennyiben viszont a héten egyeztető munkaadói és munkavállalói oldal nem tud erről megegyezni, a kormány veszi kézbe az ügyet - értesült több forrásból a Magyar Idők. A Portfolio.hu ezzel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy a Munka Törvénykönyvének 153. paragrafusa mondja ki, hogy a kormánynak lehetősége van megállapítani a minimálbért és a garantált bérminimumot megegyezés hiányában. Bár a jogszabály határidőt nem szab a kormány döntésének, annak január elseje előtt meg kell születnie, így akár az is elképzelhető, hogy december 30-án derül erre a kérdésre fény.

Egy másik kérdésre a pénzügyminiszter elmondta: idén az előzetes tervekhez képest 700 milliárd forinttal több adóbevétele lehet a költségvetésnek.