A nemzetgazdasági tárca a jövő évi költségvetés tervezésekor 2,9 százalékos hiánnyal és az eredetileg tervezettnél alacsonyabb, 2,4 százalékos inflációval számol - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter vasárnap az ATV Szabad szemmel című műsorában. Korábban csak sajtóértesülésekből lehetett arra következtetni, hogy az eredetileg belőtt 2,7 százalékos hiánycélt a most említettre emeli fel a kormány, illetve "gyanús" volt a 2,8 százalékos inflációs várakozás is, hiszen ahhoz, hogy az első félévre az elemzők által várt 1,5 százalék körüli érték mellett kijöjjön a matek, a második félévre 4-5 százalékra gyorsuló ütemre lett volna szükség.

A nemzetgazdasági miniszter kérdésre elmondta azt is, hogy a tárca a 2014-es büdzsé tervezésekor nem számolt a reklámadó bevételével; a 3 százalék alatti hiány e nélkül is tartható. "Csak kisebb mértékű korrekciókat tudok elképzelni az adótörvények módosításakor, olyan tételeket, amelyek nem nagy tételeket vagy új adókat érintenek" - fogalmazott Varga Mihály. Elmondta, mind a magánszemélyeknek, mind a vállalatoknak a 2013-as adórendszerből érdemes kiindulniuk jövő évi adózásuk megtervezésekor. Varga Mihály kiemelte: olyan költségvetést kell tervezni 2014-re is, amely biztosítja, hogy Magyarország nem kerül vissza a túlzottdeficit-eljárás hatálya alá. Az NGM célja, hogy lehetőség szerint egyetlen ágazat, terület se kapjon kevesebb támogatást a központi költségvetésből mint 2013-ban. A miniszter szólt arról is, hogy az idén már nem lesz további önkormányzati adósságátvállalás, azt pedig hogy jövőre lesz-e, még vizsgálják.

A rezsicsökkentés miatt a társasági adóból és áfából kevesebb bevétel folyhat be a költségvetésbe; az erre vonatkozó háttérszámításokat most végzik, de 20-25 milliárd forintnál nem lehet magasabb a bevételkiesés - jelezte Varga Mihály.

Az idei költségvetés kapcsán kifejtette, hogy vannak veszélyek a bevételi és kiadási oldalon is, ahol elszámolási viták vannak néhány tételnél, egyebek között az MVM Magyar Villamos Művek tőkeemelése kapcsán. Ugyanakkor az első féléves gazdasági adatokat - a beruházások és a foglalkoztatás nőtt, az építőipar életjelet mutat, és bővült a gazdaság is - tekintve az mondható, hogy ha jó a gazdaság teljesítménye, akkor az államkassza is stabilabb tud maradni.

Tavaly 1,7 milliárd eurót utaltak haza a külföldön dolgozó magyarok - közölte a miniszter, majd hozzáfűzte: ugyan jobb lenne, ha minden külföldön dolgozó magyar itt találna munkát, de aki kinn dolgozik és jövedelmet utal haza, amelyet aztán Magyarországon költenek el, azzal hozzájárul a magyar gazdaság stabilabb működéséhez.

Varga Mihály a devizahitelesek problémájának megoldása kapcsán kiemelte: működőképes pénzügyi rendszer, hitelek nélkül nincs jól működő gazdaság, ezért olyan megoldást kell találni, amely nem veszélyezteti a bankok működőképességét. A miniszter megismételte, hogy ha bankok november 1-jéig nem tudják megoldani a problémát, akkor a kormány megteszi a szükséges lépéseket, amelyek mind a gazdaságnak, mind a devizahiteleseknek jók lesznek. Arra a felvetésre, hogy hírek szerint a kormány forintosítani szeretné a hiteleket, Varga Mihály kijelentette: "senki nem mondta azt a kormány tagjai közül, hogy forintosítani akarnánk azonnal (...) ezeket a hiteleket".

Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke a héten azt mondta, nem lehet rövid időn belül mintegy 12 milliárd svájci frankot átváltani, túl szűk a kormány által megszabott határidő, valamint hogy ő személy szerint hosszú, 10 évre szóló megoldásra készül. Erre reagálva Varga Mihály úgy fogalmazott: a bankszövetség "furcsa, dacos álláspontra helyezkedett". Rámutatott: a bankoknak ott vannak az ügyfélsegítő programjaik, amelyekkel eddig 150 ezer embernek tudtak segíteni, így nem tudni, "most mi az oka, hogy Patai Mihály hirtelen sündisznóállásba helyezkedett, és azt mondja, hogy márpedig ő a kormány nélkül semmilyen megoldást nem tud elképzelni".
A nemzetgazdasági miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a bankok számára jelentős kockázatot jelent a nem teljesítő hitelek arányának növekedése; a hitelesek 14-15 százaléka 90 napon túl nem fizetett már. "Lenne arra mód, hogy a bankok találjanak megoldásokat" - vélekedett Varga Mihály.

Arra a kérdésre, hogy az állam anyagilag is "beszáll-e" a devizahiteles mentőcsomagba, Varga Mihály elmondta: ez a megoldási javaslattól is függ, ugyanakkor a kormány csak olyan megoldáshoz járul hozzá, ami nem veszélyezteti a hiánycélt.
Patai Mihálynak arra a kijelentésére reagálva, hogy a kormány a status quo, a fennálló helyzet megváltoztatására törekszik a hazai bankrendszerben, a nemzetgazdasági miniszter elmondta: a kormány már 2010-ben kijelölt egy irányt, amely szerint a magyar bankrendszer jelentős részének - lehetőség szerint 50 százalékának - magyar tulajdonban kell lennie; ez reális cél Varga Mihály szerint.