"Érdemes arról beszélni, milyen út van mögöttünk, milyen sikerrel járt az államháztartás konszolidációja, de elsősorban azért, hogy ebből milyen további lépések következnek" - hangsúlyozta a miniszter Biztonságos jelen-versenyképes jövő című előadásában.

Varga szerint az elért eredmények megőrzése és a további előrelépés alapvető feltétele az innovatív, akár a tankönyvekben leírtaktól is eltérni képes gazdaságpolitika és az újításokra nyitott, ezáltal versenyképes vállalkozói szektor.

A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta, az ország felzárkózó pályán van, a gazdaság több mint 4 éve bővül, ma 4 százalékkal, ami duplája az EU átlagnak.

Kint vagyunk a veszélyzónából

"Nem azért akarunk gazdasági növekedést elérni, hogy gyönyörködjünk a számokban, hanem hogy jobban lehessen élni Magyarországon" - tette hozzá. Szerinte 7 év alatt a GDP 83 százalékáról 74 százalékra csökkent az államadósság és 4,2-ről 3,2 százalékra az adósságszolgálat. Ezzel "kikerültünk a veszélyzónából."

Ugyanakkor megjegyezte, hogy a jelenlegi szint még mindig magas és kitettebbé teszi Magyarországot közvetlen versenytársainál, a környező országoknál. "Határozott célom, hogy minél előbb 70 százalék alá szorítsuk ezt a mutatót" - jelentette ki a tárcavezető, aki szerint ez 2020-ra megvalósítható.

Varga emlékeztetett: 2010 óta a munkanélküliség 11-ről 4 százalék körüli szintre csökkent, 3,8-ról 4,4 millióra növekedett a munkavállalók száma. Az export volumen tavaly rekordot ért el. Az ipar kezd kiegyenlítettebb képet mutatni, cél, hogy e tendenciát folytatva csökkenjen a járműipari függőség.

A jelentkező munkaerőhiánnyal kapcsolatban elmondta, hogy miközben hatvanezer üres álláshely van, az 50 ezer külföldi munkavállalóra szóló kvótának csak harmadát veszik igénybe, és még mindig van 40-50 ezer közfoglalkoztatott, aki képes visszatérni a munka világába.

Az elmúlt időszak eredményei közül kiemelte, hogy az év eleje óta 12,5 százalékkal nőttek a bruttó keresetek Magyarországon, a visszafogott infláció időszaka pedig továbbra is tarthatónak tűnik. A kormány és a tárca üzleti versenyképesség-javító intézkedései kapcsán kiemelte: tarthatatlan állapot, hogy a villamosenergiára-hálózatra történő csatlakozásra átlagosan 290 napot kell várniuk a cégeknek. Évekig, évtizedekig húzódnak csődeljárások és az engedélyezési eljárások egy része is indokolatlan hosszú.

Kiemelten foglalkoznak a készpénz visszaszorításával

Ősszel kiemelten foglalkozik még az NGM a készpénzforgalom visszaszorításával és a vállalkozói elektronikus adóbevallások adóhivatal általi elkészítésének lehetővé tételével. Utóbbi téma kapcsán az idei SZJA bevallást nagy sikernek nevezve kijelentette: a NAV összesen 4,8 millió bevallást készített el, 1,5 millió adózónak egyetlen percet sem kellett e feladattal töltenie.

A következő hónapok és a jövő év legfontosabb teendői között szólt a szakképzés további erősítéséről, a demográfiai mutatók javítását célzó programok és az állami bürokráciacsökkentés folytatásáról.

Siker és rekord

Pleschinger Gyula, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, a Monetáris Tanács tagja sikeresnek nevezve a csütörtöktől szombatig tartó eseményt. Zárszavában kiemelte: a három nap tartalmát és legfontosabb megállapításait, javaslatait összegző dokumentumot készítenek.

Bejelentette: egy év múlva Debrecen ad otthont az 56. közgazdász vándorgyűlésnek. A Magyar Közgazdasági Társaság idei vándorgyűlésére előzetesen közel 900-an regisztráltak, ezzel a résztvevői létszámmal a vándorgyűlés az elmúlt évek legnagyobb közgazdasági társasági konferenciája volt és a 164 előadó számát tekintve is rekordot döntött.

A közgazdászok legrangosabb és legnagyobb éves összejövetelén két plenáris és 17 szekcióülésén vezető gazdaságpolitikusok, kormányzati szakemberek, banki vezetők, gyakorló vállalatvezetők, gazdaságkutatók, egyetemi oktatók tartottak előadásokat. Köztük a nyitónapon teltház előtt beszélt az eszközárbuborékokról Thomas J. Sargent közgazdász professzor (New York-i Egyetem), a 2011. évi közgazdasági Nobel-emlékdíj kitüntetettje.

(MTI Fotó: Komka Péter)