Az előttünk álló feladat, a magyar gazdaság újraindítása, akkor lesz eredményes, ha a kormány együtt tud dolgozni a családokkal, vállalkozásokkal - kezdte bemutatását Varga Mihály, aki szerint a középpontban a családok megsegítése, a munkahelyek megtartása és újak teremtése áll a középpontban. A legfontosabb elem szerint a gazdaság újraindítási akcióterv, amely mindenkin segíthet, akit hátrányosan érintett a járvány: aki elvesztette a munkáját, újat találjon, a bezárt vállalkozások újranyithassanak.
Be is mutatta a főbb tervszámokat a büdzséből:
- 233 milliárd forintot szánnak a nem várt kiadásokra,
- 7308 milliárd forint áll rendelkezésre a gazdaság újranyitására,
- 3620 milliárd forintot tartalmaz az egészségbiztosítási alap és a járványügyi kiadások költségvetési sora,
- 483 milliárd forinttal magasabb családtámogatási összeggel számolnak 2021-hez képest, ami részben a 25 év alattiak szja-mentesség miatt ugorhat meg,
- 255 milliárd forinttal többet költenek a nyugellátásokra, ebből 160 milliárdos tételt jelent, hogy jövőre már kéthétnyi összeget utalnak a 13. havi nyugdíjból, 4770 milliárdra ugrik majd a nyugdíjkifizetések összege,
- 68,5 milliárd forinttal számolnak a nyugdíjprémiummal,
- 769 milliárddal többet költenek az egészségügyre, egészségmegújító, intézményfelújítási programokra,
- 460 milliárd forint többletforrás megy az egészségügyi dolgozók béremelésének következő ütemére,
- 3001 milliárdnyi forint uniós fejlesztési forrásra számítanak, a helyreállítási alapból 450 milliárd forintra számítanak,
- 423 milliárd kiesést okoz majd a 2022-es költségvetésben a jövő évi adócsökkentési terv, aminek része a szocho két százalékpontos csökkentése.
A gazdaság újraindítási akcióterv révén a tervek szerint visszaállhat a magyar gazdaság a járvány előtti növekedési pályára - ami átlagosan 4,1 százalék volt a megelőző években -, amiben építenek a pandémia alatt meghozott intézkedésekre - mondta el Varga Mihály.
A pénzügyminiszter egy apró kiszólást tett Matolcsy György jegybankelnök felé az infláció kapcsán, amit 3 százalékra vár. Szerinte a monetáris politikának több eszköze van, így szakmai riválisra számít, hogy tartható legyen ez a cél a költségvetési kiadások növelése miatt.
A hiányról szólva Varga elmondta, hogy idén várhatóan a 4 százalék körüli növekedés mellett a tavaly év végi 80,4 százalékáról idén 79,9 százalékéra, majd jövőre 79,3 százalékára szeretné a kormány csökkenteni az államadósság rátáját. "Fontosnak tartjuk, és az alkotmányos feltételeknek megfelelően a deficitet csökkentjük" - tette hozzá a szakpolitikus. Szerinte egy támogató, ösztönző fiskális politika jellemzi a jövő évi hiánycélokat és a költségvetést.
A jövő évi költségvetés lendületet fog adni a gazdaságnak, a cél az, hogy 2030-ra azok közé az országok közé tartozzon Magyarország, ahol jó élni, jó lakni és dolgozni - zárta beszédét Varga Mihály, majd megköszönte a költségvetési tanács munkáját.
A kormány jövőre átlagban 8 százalékos bérnövekedéssel számol. A minimálbérről és a garantált bérminimum kapcsán elmondta, azok összegét az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően a munkaadói és munkavállalói megállapodás határozhatja meg.
A törvényjavaslat menetrendje várhatóan a korábbi évekhez hasonló lesz, 30 órás időkeretben először az általános vitát tartják meg - mondta. A bizottsági tárgyalásokat, a költségvetési bizottság összefoglaló javaslatát és a részletes vitát követően várhatóan legkésőbb július 14-én elfogadhatóvá válik a törvény - tette hozzá.
A magyar gazdaság és a 2022-es költségvetés hat fő pillérre épül, ezeket a célokat szolgálja ki:
- 13. havi harmadik nyugdíj visszaépítése
- a családok támogatása
- a 25 év alatti fiatalok szja-mentessége
- a gazdaság újraindítása
- a munkáltatói adóterhek csökkentése
- munkahelyteremtéshez szükséges források biztosítása.
Latorczai János arról beszélt, hogy nagy örömmel vette át a javaslatot, mert ez szerinte az újraindítás költségvetése. "Ahogy halhattuk ezeket a javaslatokat, amelyek a fő célokat meghatározzák, ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy ez sikeres és tartható lesz" - magyarázta az országgyűlés alelnöke.