Windisch László MNB-alelnök a közelmúltban úgy fogalmazott, hogy az önkéntes pénztáraknál, illetve a biztosítóknál is szükség lenne egy garanciaalapra, ahonnan a fizetésképtelenné váló tagszervezetek tagságát lehetne egy bizonyos összegig kártalanítani.

A kormány vizsgálja a lehetőségeket, de arról még nincs szó, hogy kiforrott javaslata lenne - mondta most Varga a portálnak.

Kapcsolódó

Az sem dőlt el, hogy egy meglévő garanciaalaphoz csatlakoznának a pénztárak vagy egy újat hoznának létre. Az előbbi esetben kézenfekvő megoldás lenne a Pénztárak Garancia Alapja, amely egykor a magánnyugdíjpénztárakat fogta össze. A másik két garanciaaalap, a Befektető-védelmi Alap (Beva) és az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) is szóba jöhetne.

További fontos kérdés, hogy az alap feltöltését ki fizeti majd: a nyugdíjpénztár beépíti azt az elismert költségei közé vagy a tagokra hárítja. A Mfor.hu-nak egy magas szintű kormányzati forrás azt valószínűsítette, hogy a garanciaalap felállításának költségét a pénztári tagok befizetéseiből teremtik elő, abból levonva egy bizonyos hányadot. Miért kellene másnak fizetnie? - tette fel a költői kérdést.

Windisch korábban azt mondta, hogy az MNB elképzelése szerint a garancialimit más szektorokhoz hasonlóan 30 millió forint lenne tagonként. A jegybank célja az is, hogy rövid időn belül a pénztárak díjstruktúrákat átszabja, a PM segítségével a díjszabást vagyonarányossá alakítanák át, így a jövőben a portfóliómenedzser nem lesz érdekelt állampapírokat tartani.

Fotó forrása: Shutterstock