Varga Mihály a legaktuálisabb kérdéssel, az inflációval kezdte beszédét, jóllehet ez már csökkenő pályán van. A problémák azonban még velünk vannak, hisz az infláció visszaszorítása óhatatlanul a gazdaság lendületét is lefékezi. A magyar infláció az Európai Unióban a legmagasabb, ezért letöréséhez is szigorúbb monetáris politikára van szükség, mint más országokban.

Elmaradó bevételek, növekvő hiány

A gazdaság visszaesése, a vártnál hosszabban tartó recesszió, később induló növekedés a költségvetési bevételeket is visszaveti, ráadásul a költségvetésre extra terhek nehezedtek a pandémia óta, miután annak hatásait a fiskális politikának kellett tompítania. Így tavaly igen magas volt a költségvetési hiány, és idén már szerette volna a kormány, hogy ne haladja meg az érték a 3,9 százalékot. 

Hozzátette, hogy hiányzanak az európai források, és úgy véli, hogy az európai parlamenti választásokig nem is igen fog belőlük érkezni. Mindezek hatására felül fogják vizsgálni a költségvetést, utalva arra, hogy nem feltétlenül lesz tartható a hiánycél. A konkrét intézkedésekről elmondta, hogy korábban több beruházást felfüggesztettek, és akár továbbiakra is sor kerülhet. 

Bankadó, kamattámogatások

A kormány mérlegeli, hogy milyen további lépéseket tehet. Úgy látják, hogy egyes szektorok rekordnyereséget érnek el, mindenekelőtt a bankszektor, ezért további adóeszközöket vethetnek ki, hogy a megnövekedett hiányt mérsékeljék. Ugyancsak felmerülhet a kamattámogatások csökkentése, mondván, hogy indokolatlan lehet 3-5 százalékos hitelkamatokat fenntartani, amikor a piaci szint ennek a többszöröse.

Több részletet ezekről nem mondott, vélhetően a harmadik negyedéves adatok tükrében fognak döntést hozni. A további bankadók kivetése meglehetősen ijesztően hangzott, a forint gyengülni kezdett, az OTP részvénye hirtelen 7 százalékkal csökkent.