Háborús időkben olyan költségvetést igyekeztünk megtervezni, ami az eddig elért eredményeket garantálja, elsősorban az ország biztonságát, megvédi a családokat, a nyugdíjakat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést is – fogalmazott a jövő évi büdzsével kapcsolatban a pénzügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Varga Mihály rámutatott, hogy

soha nem volt még ilyen nehéz tervezni,

mert mind a háború eszkalációjával, mind a békekötéssel számolniuk kellett.

Mindenki meg lesz védve

Jelezte, hogy a jövő évi költségvetés középpontjában a rezsivédelem és a honvédelem megerősítése áll, ezért is nevezik védelmi költségvetésnek.

A tárcavezető a védelmi büdzsé tartalékaival kapcsolatban elmondta, hogy az országnak olyan alapjai vannak, amelyek tartalékként is funkcionálnak és segítik a biztonságpolitikai célokat. Példaként említette a rezsivédelmi alapot, amely segíti a családok, az önkormányzati és állami szervek, a vállalatok rezsiszámláinak kifizetését, amelyben most 1360 milliárd forint van és azzal számolnak, hogy nem merítik ki ezt teljesen, hiszen

ha az energiaárak tartósan a mostani szinten maradnak, akkor megtakarítása is lehet az országnak

Varga Mihály beszélt a honvédelmi alapról is, amelynek 2024-ben 1310 milliárd forint lesz a keretösszege és hazánk fizikai biztonságát növeli, illetve a honvédelmi fejlesztésekhez forrásul szolgál. Miközben teljesíti az ország a NATO felé tett vállalásokat, az alap jelentős fejlesztéseket is biztosít – fűzte hozzá.

Új adók nem jönnek?

A pénzügyminiszter közölte, hogy az extraprofit adókról 2022 nyarán meghozott intézkedéseket fokozatosan kivezetik 2024-től, ígéretük szerint a bankszektor, a gyógyszergyárak és energiaszektor esetében felére csökken az adóteher.

Megjegyezte, hogy az adópolitikai intézkedések az elmúlt 10 évben a gazdaságpolitikai sikerek alapjai voltak, ezért a jövedelmet és munkát terhelő adók alacsonyak maradnak, a közösségi kiadásokhoz szükséges adóbevételeket a forgalmi típusú adókból szedik majd be.

 

 

 

De mit is tett velünk a kormány, mialatt a meccset néztük?

Drámai jogszabályok, lakossági pénzre vágyik az állam, kisebb kamat mellett – a hirtelen tegnap este megjelent jogszabályváltozások meglepőnek tűnnek, megnézzük, milyen hatásuk lehet, mi az állam célja, és van-e árfolyamhatásuk. Bővebben>>>

Varga Mihály leszögezte, hogy 

új adókat nem vezetnek be, a meglévők maradnak,

míg az extraprofit adók csökkennek, ugyanakkor 30 év alatt gyereket vállaló és a 4 gyermeket nevelő édesanyák SZJA-mentessége és a 25 év alatti fiatalok adómentessége megmarad.

Matolcsy György meghallgattatott?

A tárcavezető elmondta, hogy a következő évben visszatérnek a

költségvetési normalitáshoz,

a fegyelmezett gazdálkodással pedig 2,9 százalékra csökkentik a költségvetési hiányt és 66,7 százalék lesz jövő év végére az államadósság szintje, ami 10 százalékponttal kedvezőbb az uniós átlagnál. Kitért rá, hogy az infláció elleni küzdelem az év végére elhozhatja az egyszámjegyű inflációt és jövőre éves átlagban 6 százalék körül alakulhat.

 

 

 

Senki nem tud minket letaszítani az inflációs trónról

Nincs új a nap alatt: továbbra is Európa-rekorder a magyar pénzromlás. Márciushoz képest huszonkét tagállamban csökkent, ötben pedig nőtt az éves infláció. Bővebben>>>