Március 4-étől Varga Mihály személyében új elnöke lesz a Magyar Nemzeti Banknak, éles váltás azonban nem várható a monetáris politikában az Equilor Befektetési Zrt. értékelése szerint: a jegybank új vezetésnek is az alacsony infláció fenntartása és a stabil forintárfolyam a célja. 

Érkezők és távozók a Monetáris Tanácsban

Varga Mihály mellett további személyi változások is lesznek a Monetáris Tanácsban, az idei évben Patai Mihály, Kandrács Csaba és Pleschinger Gyula mandátuma is lejár. Csatlakozik Banai Péter, az államháztartásért felelős korábbi államtitkár, Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ korábbi vezérigazgatója, illetve Sipos-Tompa Levente, a Magyar Fejlesztési Bank korábbi vezérigazgatója is. Pleschinger Gyula helyére a kormánypárti frakció Mager Andreát jelölte.

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője az új jegybanki vezetés előtt álló kihívásokról elmondta, hogy az orosz-ukrán háború lezárásáról megkezdett tárgyalások elhúzódása ismét forintgyengülést okozhat, valamint a Fed és az EKB kamatpolitikája is kedvezőtlenül hathat a feltörekvő piaci devizákra.

Lehet vita Varga Mihály és a kormány közt

Hozzátette: Donald Trump lépései továbbra is erős inflációs kockázatokat jelentenek, a jegybank mozgásterére azonban elsősorban a forintárfolyam és a világpiaci energiaárak alakulása lesz leginkább befolyással a következő időszakban. A korábbi években a pozitív reálkamatkörnyezet terén éles szakmai vitája volt az MNB jelenlegi vezetésének, illetve a kormánynak. Az Equilor szerint a kormány és a jegybank viszonya az új vezetéssel javulhat, ugyanakkor könnyen elképzelhető, hogy a reálkamat kérdésében fennmarad a véleménykülönbség.

Az Equilor várakozása szerint 2025-ben összesen 50 bázispontos kamatvágás lehet reális, mely ismét mérsékelten gyengülő pályára állíthatja a forintot, ami az év végére 420 forint körüli euróárfolyamot eredményezhet.

A beígért adócsökkentések megnehezítik az MNB dolgát

Ugyanakkor az Equilor véleménye szerint amennyiben a forint viszonylag erős marad (400 körüli, vagy kicsivel az alatti euróárfolyam), csökkenhetnek az inflációs kockázatok és várakozások. Az érem másik oldala, hogy a fogyasztás felpörgetését segítő adócsökkentéseket és adóvisszatérítést jelentett be Orbán Viktor az évértékelő beszédében, és nem zárható ki, hogy az idei év második felében további kormányzati lépések következnek. Az állami ösztönzés inflációs hatásai felfelé mutatnak, mely megnehezítheti a jegybank infláció elleni küzdelmét. 

Izgalmas időszak jutott Matolcsy Györgynek

Matolcsy György mozgalmas időszak után távozik a jegybank éléről: 2013-as hivatalba lépésekor szintén kamatcsökkentési ciklus volt, azonban a jelenlegitől nagymértékben eltérő globális környezetben. A Matolcsy-éra kezdeti évei a defláció elleni küzdelemről szóltak, a hazai jegybank ultralaza monetáris politikát folytatott, a kamatcsatornán kívül számos intézkedést végrehajtva. A fogyasztói árak 2021-es emelkedésével – melyet tovább erősített az orosz-ukrán konfliktus – megkezdődött a kamatemelési ciklus. 2022 szeptemberében az MNB 13 százalékos kamatnál bejelentette a ciklus végét, de a forint további jelentős gyengülése miatt egy rendkívüli, további 500 bázispontos, effektív kamatemelésre kényszerült akkor a jegybank.

Egy hónap múlva tisztul a kép

Az első kamatmeghatározó ülés március 25-én lesz, az Equilor szerint ekkor kaphatunk tisztább képet az esetleges változásokról. Természetesen ez nem kamatmódosítást jelentene, a jelenlegi inflációs környezetben Varga Zoltán szerint ez a lehetőség nem merül fel. Ugyanakkor a közlemény szövegezéséből, illetve a háttérbeszélgetésen elhangzó információkból már le lehet vonni következtetéseket a következő időszak várható monetáris politikai irányvonaláról.