Piacot akart elvenni a kormány a multiktól, ezért vezette be - az élelmiszerlánc-felügyeleti díj megemelése és a veszteség "betiltása" után - a vasárnapi nyitva tartás tilalmát, de az a szándéka, hogy mindezzel átterelje a forgalmat a piac kisebb szereplői felé, nem valósult meg - osztotta meg véleményét Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára az 53. közgazdász vándorgyűlésen Miskolcon.

Vannak olyan nagy piaci szereplők, amely kifejezetten jól jártak a vasárnapi zárva tartással, hiszen egy sor extra költségtől mentesülnek, miközben a forgalom nem csökkent, inkább átterelődött a hét más napjaira. Vámos szerint egyfajta karácsony-effektusról van szó, vagyis a vevőknek, ha már hosszú sorbanállást kell vállalniuk, inkább olyan helyekre - konkrétan a hipermarketekbe - mennek vásárolni, ahol egy helyen mindent meg tudnak vásárolni. Mindeközben a plázákban, bevásárlóközpontokban működő nagyjából tízezer magyar kisebb üzlet a vesztesek közé került, ezek teljesen bukták a vasárnapi forgalmat.

Ami a foglalkoztatási hatást illeti, egyelőre nem látszik, hogy a Vámos által korábban jósolt 15 ezer munkahely elveszett volna. A KSH február és június között azt mérte, hogy a kiskereskedelemben az alkalmazottak száma 276 fővel csökkent a négy főnél többet foglalkoztató cégek esetében, de ha az ágazat összes foglalkoztatottját (egyéni vállalkozók, 4 fő alatti cégek, tulajdonosok, szövetkezeti tagok, segítő családtagok) nézzük, a létszám 4,8 ezerrel 538,3 ezerre csökkent. Utóbbi statisztikában ráadásul a kölcsönzött munkaerő és a diákmunkások száma nincs benne.

A költségvetés biztosan bukott a vasárnapi záráson

Míg a piaci szereplők hivatalosan egyelőre óvatosan nyilatkoznak arról, hogy okozott-e érdemi forgalomcsökkenést a vasárnapi nyitva tartás tilalma, Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója úgy véli, hogy az júliusban és augusztusban az idegenforgalmi központok környékén összességében 50-100 milliárd forint kieséssel járt a költségvetés számára. A kutatások szerint alaposan átrendezte a vásárlási szokásokat a vasárnapi zárva tartás: leginkább a csütörtöki forgalom növekedett, ilyen szempontból ez a nap lett az új vasárnap, de a hétfő, a kedd és a péntek is erősebbé vált, miközben a szombat súlya csökkent.

A teljes piacon a forgalom 12 százaléka hétfőn, 14 százaléka kedden, 15 százaléka szerdán, 18 százaléka csütörtökön, 19 százaléka pénteken, 21 százaléka pedig szombaton zajlik le. A csütörtök súlya a diszkontokban a legnagyobb (20 százalék az egy évvel korábban mért 15 százalékkal szemben), ami meghaladja a péntek (18 százalék) és alig marad el a szombat (21 százalék) értékétől. A hipermarketeknél szintén a szombat a legforgalmasabb, 24 százalékos részesedéssel.

Nagyon gyenge a magyar vásárlóerő

A kiskereskedelmi forgalomban az idén már értékbeni növekedést mért a KSH, a Nielsen és a GfK, de a mennyiséggel kapcsolatos statisztikák mértéktartóbbak, márpedig a piac akkor nő, ha a mennyiség is emelkedik - hangsúlyozta GfK vezetője. Mindezzel együtt a hazai vásárlóerő szintje továbbra is Európa leggyengébb harmadában van: az EU átlagának 38 százalékával Törökország és Montenegró között állunk, míg például a lengyel érték 47, a szlovák 57 százalék.

Kozák szerint háztartások egyértelműen elkezdtek költeni, de az csak később derül ki, hogy a devizahitelek kivezetése hogyan hat a fogyasztásra. Az biztos, hogy az eddigi tapasztalatok alapján a középrétegek és az ez alatti jövedelműek nagy valószínűséggel fogyasztásra költik a másutt megspórolt pénzeket, míg a felső középosztály és az elit megtakarítja vagy utazásra költi.

Vámos ezúttal is felhívta arra figyelmet, hogy a KSH adatai ellentmondást tükröznek, hiszen a kiskereskedelmi forgalom növekedése rendre kürülbelül duplája annak, mint amennyivel a fogyasztási kiadások bővülnek. (A második negyedévben a fogyasztási kiadások év/év alapon 2,1 százalékkal nőttek az első negyedévben mért 3,4 százalék után, míg a kiskereskedelmi forgalom bővülése 5,2 százalékot tett ki. Ennek egyik magyarázata a módszertani különbség lehet: a fogyasztási kiadások tartalmazzák ugyanis a fekete forgalomban elköltött forintokat is, eközben a hivatalos kiskerstatisztikát az online kasszák miatti fehéredés is javítja.

A fogyasztás mindezzel együtt nem érte el a válság előtti szintet: 2015-ben a 2006-os 93,4 százalékán lehet, a kiskereskedelmi forgalom pedig 96,6 százalékon. Utóbbin belül nagy a szórás: 2014-ben a bútor és műszaki cikkek forgalma a 2006-os 65,1 százalékán állt, a gépjárműpiaci pedig 44,1 százalékon. (Utóbbihoz hozzá kell tenni, hogy akkoriban a piacot egészségtelenül nagyra hizlalták nullás kezdőrészlettel, 10 éves futamidőre, devizában nyújtott hitelek - szerk.)