A vastagbélrák lehet 2040-re második leggyakoribb, halált okozó daganatos betegség az 50 év alatti felnőttek körében, Magyarországon már most is minden tizedik beteg 55 évnél fiatalabb. Az endoszkópos szűréssel drasztikusan lehetne csökkenteni az elhunytak számát, ugyanakkor ezeken a vizsgálatokon az emberek elenyésző része vesz csak részt.
A vastagbélrák évek alatt, fokozatosan és tünetmentesen alakul ki, így a legtöbbször a panaszok jórészt 60 év felett jelentkeznek, ezért jellemzően a betegséget az idősek problémájának tartják.
Egy amerikai projektben az elmúlt évtizedek rákstatisztikai tendenciát összesítették, és előrejelzést készítettek a megbetegedések előfordulásáról. Ebből kiderült, hogy 2040-ben a vastagbélrák továbbra is ott lesz az öt vezető daganatos betegség között a tüdő-, mell- és hasnyálmirigy- és májrák, illetve a melanóma mellett. Ugyanakkor a szűrőprogramoknak köszönhetően az idősek körében csökken majd a halandóság, a fiataloknál (18-49 évesek) viszont ez lesz a második vezető halálok a rosszindulatú daganatos betegségek közül, megelőzve ezzel több egyéb ráktípust.
A vastagbéltükrözés több, mint szűrés
2020-ban több mint 1,9 millió új vastagbélrákos esetet regisztráltak világszerte, míg Magyarországon összesen 5,5 ezer páciensnél diagnosztizálták a betegséget. Ez egyébként a hazai éves átlagnál körülbelül ezer fővel kevesebb, ami jórészt a Covid miatt elmaradt vizsgálatoknak tudható be. A magyar statisztikából is kiderül, hogy mind a hölgyeknél, mind pedig a férfiaknál minden tizedik beteg az 55 év alatti, fiatalabb korosztályból került ki.
Él egy tévhit az emberekben, hogy a vastagbélrák az idősek betegsége, holott a rákhoz vezető út 10-15 évig tart. Ha egy páciensnél még időben felfedezik a betegséget, akkor az ötéves relatív túlélési arány 90 százalékos, de ez csak 10 esetből csak 4-re igaz.
– mondta Sike Róbert, az Affidea Gasztroenterológiai Központ vezetője.
Az endoszkópos vastagbélrákszűrésen nem csak az elváltozásokat azonosítják, hanem eltávolítják a gyanús polipokat is amelyekből később kifejlődhet a rák.
A magyar páciensek:
- 53 százaléka fél a vastagbéltükrözéstől;
- 52 százalékuk a tünetek hiánya miatt még nem is gondol a vizsgálatra;
- 18 százalék az eredmények miatt is aggódik;
- 10 százalék az időrabló várakozás miatt nem vesz részt szűrésen;
Az endoszkópos tükrözést a mammográfiával vagy a méhnyakrákszűréssel ellentétben nem kell évente ismételni, ha valakinél nem találnak semmilyen elváltozást, akkor 5-10 évig nincs szükség újabb kolonoszkópiára.
Endoszkópos centrumokra van szükség
Magyarországon évente egy Tokaj méretű város lakói halnak meg vastagbélrákban, közel ötezren vesztik életüket. Szűrővizsgálatokkal, az időben felfedezett rákos betegek ötéves túlélési esélye 90 százalék, a késői stádiumban pedig tízből csak egy beteg él öt év után is.
Jelentős változásra van szükség ahhoz, hogy jobb eredményeket érjünk el, mondta a Napi.hu-nak Molnár Tamás belgyógyász, gasztroenterológus, egyetemi tanár, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság korábbi elnöke. A gasztroenterológia kezdi szétfeszíteni a belgyógyászat határait, egyre komplexebb területté vált, a szakorvosok invazív, endoszkópos eljárásokat végeznek el és egyre inkább a sebészettől vesznek át területek.
A szakember kiemelte, hogy a budapesti centrumok mellett, országszerte három-négy olyan központot kellene kialakítani, ahol mindenféle endoszkópos beavatkozást el lehetne végezni. A gasztroenterológia az ország nagy részén hiányszakma, a centrumokba az erőforrásokat is át lehetne csoportosítani - véli a szakember.A centrumok kialakítása mellett szól, hogy ezekben alacsonyabbak az első vizsgálatokkal járó szövődmények, az ezekhez kötődő fokozott kórházi ápolás és a mortalitás is, vagyis egy adott populációban a beteghalálozás is csökken.
Most egyébként is a centralizáció irányába mutatnak az egészségpolitika törekvései, ezt most meg lehetne lépni
– véli Molnár Tamás.
Ugyanakkor hangsúlyozta: újfajta finanszírozást kellene az eljárásokhoz rendelni, hogy megfelelő pontértékkel kezelje azokat az egészségbiztosító.