Kissé magasabb lett a vártnál a december-februári munkanélküliségi ráta - kommentálta a KSH friss adatait Nyeste Orsolya, az Erste Bank Zrt. szenior makrogazdasági elemzője. Az enyhe emelkedés minden bizonnyal szezonális hatásokkal magyarázható, a téli időszakra jellemző emelkedés ugyanis mindeddig ellensúlyozódott a munkapiaci helyzet feszességének köszönhetően.
A mostani minimális növekedés ellenére a munkaerőpiac feszesedése folytatódhat idén. Így a téli szezonális hatás elmúltával a munkanélküliségi ráta ismét mérséklődhet, s célba veheti a 4 százalékot. Éves átlagban idén 4,1 százalékos rátára számít. A feszített munkapiac és a gyorsan emelkedő bérek hatása előbb utóbb vélhetően a fogyasztói inflációs adatokban is megjelenik majd. Így idén 2,5, 2018-ra pedig 3,4 százalék lehet az infláció.
Egy év alatt 130,1 ezerrel, 4,370 millióra növekedett a foglalkoztatottak száma, ami az előző három hónapban elért, a rendszerváltás óta a legmagasabb értékhez továbbra is közel van. A foglalkoztatottak számának növekedése kizárólag annak köszönhető, hogy az elsődleges munkaerőpiacon 144,5 ezer új munkahely keletkezett egy év alatt, ami a gazdaság igen erős munkahelyteremtő képességét tükrözi, míg a közfoglalkoztatottak száma 13,9 ezer fővel csökkent - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. elemzője.
A következő hónapokban a foglalkoztatottak száma szezonális hatások miatt átmenetileg 4,4 millió alatt maradhat, így az év elején szintén szezonális hatások miatt átmenetileg újra 4,5 százalék fölé emelkedhet a munkanélküliségi ráta. Idén ugyanakkor folytatódhat a foglalkoztatottak számának növekedése, illetve a munkanélküliek csökkenése, így év második felében már tartósan 4 százalék alá süllyedhet a munkanélküliségi ráta, a foglalkoztatottak száma pedig megközelítheti a 4,5 milliót. Idén 4 százalékra csökkenhet az átlagos munkanélküliségi ráta a tavalyi 5,1 százalékról - véli az elemző.