Egyre több végrendeletet készíttetnek a közjegyzőknél a kisebb-nagyobb értékekkel rendelkező magánszemélyek. Számos megoldás közül választhatnak azok, akik előre elrendeznék vagyonuk sorsát: a házastársaknál ilyen például a közös végrendelet, de adott esetben megoldás lehet az úgynevezett utóöröklés is. Akárhogyan is történjen a vagyon átszállása, az esetek kétharmadában az örökösök - a kedvezményes szabályok ­miatt - manapság nem fizetnek illetéket, amivel az állam évente tízmil­liárdokat hagy a lakosságnál - kezdi összefoglalóját a napilap.

A MOKK becslése szerint idén nyolc-tízezer végrendelet készülhet a közjegyzőknél, továbbiak pedig az ügyvédeknél. Tóth Ádám elnök szerint azért ugorhatott meg a rendelkezések száma, mert egyszerűbbé váltak a szabályok. Új lehetőségként pedig ott van, hogy a házastársak készíthetnek például közös végrendeletet. Emellett visszatért a korábban eltörölt utóöröklés is: ilyenkor az örökhagyó bizonyos vagyonát házastársára hagyja, de úgy, hogy egyúttal rögzíti, házastársa halála után, kire kell hagyományozni az adott értéket. Máskor pedig a szülő gyermeke betegség vagy más ok miatt nem végrendelkezhet, akkor dönthet helyette a vagyon sorsáról.

Kapcsolódó

"Az öröklés és az ajándékozás után több éve nem kell illetéket fizetni, ha a vagyon egyenes ági rokonok vagy házastársak között mozog" - magyarázta Tóth Ádám, aki szerint így az öröklések 65-70 százalékánál nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség. Becslések szerint emiatt idén 34,5 milliárd forintnyi illetéket nem kellett ennek révén megfizetni.

A végrendelet és vagyonkezelés mellett szóba jöhet más megoldás is, például az ajándékozás, ami egyenes ági rokonok és házastársak között szintén illetékmentes, de adott esetben a tartási, az életjáradéki vagy más szerződés megkötése is megoldás lehet. Az elnök szerint megéri elgondolkodni a vagyon majdani sorsáról, s érdemes mindenképpen időben lépni, ha valaki eltérne a törvényben megszabott öröklési rendtől.