Az építőiparban évek óta feszítő gond, hogy nincs elég szakember, a más országokból vendégmunkásoknál ráadásul le kell küzdeni az együttműködést hátráltató nyelvi nehézségeket. A kormány most lépéseket tett annak érdekében, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt szigorúan szabályozott keretek között elősegítse a külföldi munkaerő szerepvállalását. Az erről szóló rendelet szeptember 1-jén lép hatályba, és többek között szigorú minősítéshez köti a harmadik országból érkező munkavállalók alkalmazását.  

Minden építőmunkást nem lehet nyelvtanfolyamra küldeni vagy tolmácsot állítani mellé, a mutogatás pedig könnyen vezethet félreértésekhez. Az igazi „szakik” persze félszavakból is megértik egymást, de az időrabló és költségnövelő hibák elkerülése érdekében érdemes más csatornát választani a gyors, valós idejű kommunikációra a projektek szereplői között.

Kapcsolódó

Az építőipar modernizációjában egyre nélkülözhetetlenebbé váló digitális megoldások egyebek között a folyamatos és zökkenőmentes, mindenki számára könnyen követhető információáramlás biztosításával teszik átláthatóvá, rugalmassá a tervezési, kivitelezési, épületfenntartási folyamatokat, megteremtve a hatékonyságot szolgáló közös nyelvet a résztvevők között. Ma már számos olyan szoftver áll a felhasználók rendelkezésére, amely a nyelvi szakadékokat is áthidalja, így nem gond, ha nemzetközi csapat dolgozik egy adott projekten.

„A világ számos országában sikerrel alkalmazott PlanRadar építőipari és épületüzemeltetési applikáció előnyei közé tartozik, hogy összesen 18 nyelvre fordítottuk le és érhető el hozzá támogatás, ezért a felhasználók döntő többsége az anyanyelvén is használni tudja az appot. Az eszközigénye minimális. A használatához egy okostelefon vagy egy tablet is elegendő, a betanulási idő pedig nem több 15 percnél” – mondja Simon Szilárd, az építőipari, épületüzemeltetési szoftvert fejlesztő és forgalmazó bécsi központú cég magyarországi részlegének vezetője.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb összefoglalója szerint idén júliusban 4 millió 704 ezer volt a 15-74 éves hazai foglalkoztatottak átlagos havi létszáma Magyarországon. Ehhez képest a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai alapján 2018-ban 37 920 egyéni munkavállalási engedélyt adtak ki hazánkban, és további 31 812 külföldi munkavállalót jelentettek be a munkáltatók. 2019-ben csökkenést mértek az előző évhez képest. Az akkori összesítés szerint 14 234 egyéni munkavállalási engedélyt adtak ki, és 41 335 volt a munkáltatók által bejelentettek száma.

Zömében viszonylag fiatal, jellemzően képzetlen munkások érkeztek, akik nagy arányban helyezkedtek el a feldolgozóiparban, az építőiparban. 2020-ban már erőteljesen érződött a koronavírus-járvány hatása: 15 233 egyéni munkavállalási engedélyt adtak ki, és 21 195 személyt jelentettek be a munkáltatók. A legtöbb munkavállaló Ukrajnából érkezett, a legnagyobb arányú növekedést a dél-koreaiaknál jegyezték föl az elmúlt években. A statisztika ugyan erre nem tér ki, de nagy a valószínűsége, hogy az építőiparban foglalkoztatott vendégmunkások többségének van okostelefonja vagy tabletje, valamint 15 perce arra, hogy legalább a munkahelyén ne legyenek nyelvi gondjai.