A családok és a magyar munkahelyek védelme érdekében a kormány arról döntött, hogy 2024-ben 65 ezerben maximalizálja a kiadható vendégmunkás-tartózkodási engedélyek és a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek legmagasabb számát, továbbá meghatározta azt a mintegy 300 foglalkozást, amelyekben vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel nem foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgár – írja közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Az Országgyűlés minden eddiginél szigorúbb idegenrendészeti törvényt fogadott el, amely alapján Magyarországon csak a magyar állam által meghatározott célból, jogcímen, és feltételek teljesülése, valamint az állam ilyen döntése esetén lehet átmenetileg tartózkodni és munkát vállalni.
Immár két évtizede kvóta szabályozza a Magyarországon egyidejűleg foglalkoztatható, harmadik országból érkező munkavállalók számát, amelynek elméleti maximuma az előző négy negyedévre vonatkozó üres álláshelyek átlagos száma.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint így a kvóta maximális értéke 81 ezer lehetne 2024-ben, azonban a kormány arról döntött, hogy idén is az elméleti maximumtól lényegesen alacsonyabb számban, 65 ezerben határozza meg a kvóta felső határát.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közlése szerint 2023-ban mindössze 39 ezer engedély kiadására került sor, továbbá minden esetben szigorú idegenrendészeti ellenőrzésen esnek át az érintettek.
A kormány emellett létrehozott egy negatív listát is, amely meghatározza mindazon munkaköröket, amelyek esetében vendégmunkás-tartózkodási engedély nem adható ki.
Ennek megfelelően mintegy 300 foglalkozás esetében kerültek kizárásra a vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel érkező, harmadik országbeli állampolgárok.
A közlemény szerint ezek közé tartozik például:
- a tetőfedő;
- az ipari alpinista;
- a szerszámkészítő;
- a kulturális szervező;
- a jogi asszisztens;
- a fényképész;
- a szőlő- és gyümölcstermesztő;
- és a felvonószerelő.