Milyen országokból érkeznek a leggyakrabban vendégmunkások Magyarországra?

A három ország, amely a legtöbb összevont engedéllyel (tartózkodás és munkavállalás Magyarországon) rendelkezik, jelenleg Ukrajna, Vietnám és Fülöp-szigetek. 2024. január elseje óta változott a rangsor hármójuk között, mert amíg egy évvel ezelőtt még magasan Ukrajna vezetett (több, mint 37 ezer volt a számuk ekkor, Vietnám pedig 18,7 ezerrel, Fülöp-szigetek 11,5 ezerrel követte), addig év végére ez az arányszám módosult. Az ukránoknak kiadott engedélyek száma 18ezerre csökkent, így Vietnám már megelőzi, hiszen 19,7 ezerre nőtt az engedélyek száma az esetükben. Fülöp-szigetek csökkenő volumennél is megőrizte a harmadik helyét (10,8 ezer 2024. december 31-én). A toplistás 3 országot Kína és India követi az év végi állapot szerint.

Fontos kihangsúlyozni, hogy ezek a számok csak közelítőek, hiszen csak a kiadott engedélyek számát mutatják, de természetesen előfordul, hogy valaki csak bejött Magyarországra, de nem állt munkába, hanem továbbment például Nyugat-Európába. Olyan adathalmazra nincs rálátásunk, hogy a külföldi, összevont engedélyes emberek közül pontosan hányan állnak valóban munkába Magyarországon.

A vendégmunkások számának felső határát 2025-re (a korábbi 81 ezer majd 65 ezerről) 35 ezer főre csökkentette a kormány. Milyen következményekkel jár ez a munkaerőpiacra nézve?

Az új jogszabály alapján az eddigiekhez képest kevesebb harmadik országból érkezhetnek munkavállalók Magyarországra, ami a foglalkoztatási lehetőségeket korlátozza. A WHC számára kiemelten fontos, hogy elsősorban magyar munkavállalóknak biztosítson munkalehetőséget, így a vendégmunkások pótlását hazai munkaerővel kívánja megoldani. Az új rendelet azonban részben kihívások elé állíthatja a magyar munkaadók munkaerő-igényeinek kielégítését, különösen hiányszakmák esetén, így ezekre megfelelő megoldásokkal kell majd reagálni.

Hogyan érinti ez a változás a munkaerő-kölcsönzők működését és lehetőségeit?

A munkaerő-kölcsönzők működése valamivel szorosabb keretek közé szorul, hiszen kevesebb harmadik országból érkezhetnek munkavállalók. Amellett, hogy ez csökkenti a kölcsönzött munkavállalók számát, növelheti a versenyt is a megmaradt forrásokért.

Glötl Viktor
Göltl Viktor, a WHC ügyvezető igazgatója
Kép: WHC

Tapasztalatok alapján mely vendégmunkás körrel a leghatékonyabb az együttműködés, és miért? 

Eddigi tapasztalatok alapján – figyelembe véve a munkáltatói visszajelzéseket és saját ismereteinket is a WHC-nél –, a leghatékonyabb, leggördülékenyebb együttműködést a filippínó munkavállalókkal sikerült kialakítani. Munkamoráljuk kiváló, Magyarországra valóban dolgozni érkeznek, alkalmazkodóképesek és a gyors beilleszkedésre törekednek. Abban érdekeltek, és annak a lehetőségét keresik, hogy hogyan tudnának túlórázni – és ez által több pénzt hazaküldeni a családjuknak. Fegyelmezettek, munkájukban fókuszáltak. Mondhatjuk, hogy hozzáállásuk pozitívan, motiválóan hat a hazai munkavállalókra is.

Örményország és Georgia mellett friss fejlemény, hogy a Fülöp-szigetekről továbbra is érkezhetnek vendégmunkások. Milyen számban foglalkoztatott eddig Magyarország – és a WHC – grúz és örmény munkavállalókat?

Örményország korábban nem szerepelt az egyszerűsített eljárásban foglalkoztathatóak listáján. A grúz kölcsönzött munkaerő Magyarországon nem volt nagy volumenű, országos szinten 400 fő körül volt azon grúz személyek száma, akik munkavállalási célból tartózkodási engedéllyel rendelkeztek Magyarországon tavaly december végén. 2024-ben a WHC-nál nem kölcsönöztünk grúz vendégmunkást

Vajon lesz-e munkáltatói igény örmény munkaerő bevonására?

A WHC nevében tudok nyilatkozni, a jogszabályi változások következtében nyitottak vagyunk arra, hogy új országokból is toborozzunk, ha ügyfeleink igénylik.

Milyen más országból hoz még munkavállalókat a WHC? Mongólia, Indonézia például?

Habár a WHC a tavalyi évben legnagyobb volumenben Fülöp-szigetekről kölcsönzött munkaerőt, más országokból is közvetít vendégmunkásokat, így például Mongóliából és Indonéziából is. Ezekből az országokból jellemzően fizikai típusú munkakörökre érkeztek, 50-50 fő alatt volt az új kölcsönzött munkavállalók száma.

Európában versengenek a filippínó munkavállalókért. Mi ennek az oka?

A filippínó munkavállalók iránti kereslet növekedése Európában több tényezőre vezethető vissza. Először is, a filippínók széleskörű szakképzettséggel rendelkeznek, és sok esetben tapasztaltak is a különböző iparágakban, ami vonzóvá teszi őket a munkaadók számára. Másodszor, a Fülöp-szigetekről érkező munkavállalók általában rugalmasak és alkalmazkodóképesek, ami segíti a munkahelyi integrációt. A magyar munkaerőpiac szűkülése miatt a filippínó munkavállalók kulcsszerepet játszanak a hiányszakmák betöltésében, így érthető módon a foglalkoztatók számára is egyre fontosabbá váltak.

Mennyiben jelent megoldást a munkaerőpiaci kihívásokra az, hogy mégis dolgozhatnak Magyarországon Fülöp-szigetekről érkező vendégmunkások?

A Fülöp-szigetekről érkező vendégmunkások engedélyezése jelentős megoldást nyújt a munkaerőpiaci kihívásokra Magyarországon. A WHC számára kiemelten fontos, hogy elsődlegesen hazai munkavállalóknak szerezzen munkát, ugyanakkor a filippínó munkavállalók jelenléte lehetőséget ad arra, hogy a munkaadók igényeit hatékonyan kielégítsük. A magyar foglalkoztatói szektor rugalmasabban reagálhat az új munkaerő-igényekre, biztosítva a szükséges munkaerőt az újonnan érkező nagyberuházásokhoz is.

Célország lett az utóbbi időben Magyarország a vendégmunkások körében? Mennyire vonzó az ország a környező országokhoz képest – akár a fizetést, egyéb juttatásokat, adózást tekintve?

Magyarország az utóbbi években egyre vonzóbb célponttá vált a vendégmunkások számára, részben a versenyképes juttatások és adózási feltételek miatt. Ez a vonzerő a környező országokkal való összehasonlításban is helytálló, hiszen Ausztriát és Horvátországot leszámítva, Magyarországon volt jelen a legnagyobb számú kölcsönzött munkaerő 2024-ben a környező országokhoz képest.  Azonban 2024. év végén kijöttek és már hatályosak bizonyos adójogszabályi változások, amelyek jelentős sok harmadik országbeli munkavállalónál nettó jövedelem csökkenést okoz. Ilyen például – a teljesség igénye nélkül – a 25 év alattiak adókedvezményének, vagy a családi adókedvezménynek az elvesztése a nem szomszédos harmadik országbeli munkavállalóknál. Ha még a forint gyengülésével is számolok, akkor a vendégmunkások nettó, saját országukban elkölthető jövedelme jelentősen csökken 2025-ben, amit a várható béremelések nem biztos, hogy kompenzálnak. Ezek eredményezhetik azt is, hogy bizonyos nemzetiségek, vagy csoportok már nem fognak szerződést hosszabbítani, mert nem látnak fejlődési potenciált a magyarországi foglalkoztatásukban

A miniszterelnök decemberi sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy szerinte 300-500 ezer ember van még Magyarországon, akik bevonhatóak a magyar munkaerőpiacra. Valóban ekkora tartalékkal rendelkezik az ország? Mi kellene ahhoz, hogy ők bevonhatóak legyenek a munkaerőpiacra?

Ahhoz, hogy ezeket az embereket bevonják a munkaerőpiacra, megfelelő képzés és ösztönzők egyaránt szükségesek. A tavalyi évtől kezdődően már látunk példát ilyen kezdeményezésekre, elindításra került olyan pilot program, amely a munkaerőpiaci elvárásokhoz és az álláskeresői igényekhez igazodó képzési kínálat bővítését célozta meg. De hozzá kell tenni, nem könnyű a helyzet, mert ennek a bázisnak felkutatása és elérése igencsak nagy kihívás.

Némileg segíthetnek az új beruházások, és ezek célzott helyszín választása – Észak-Kelet és Dél-Kelet Magyarországon magasabb a munkanélküliségi ráta, ezekben a régiókban jelenleg is több nagyberuházás zajlik (gondoljunk csak a Debrecenbe, Szegedre érkező nagyvállalatokra), melyek támogatják az inaktívak bevonását. Ezen induló beruházások esetében tudatos a „terelés” az adott lokáció kiválasztásával, a foglalkoztatás arányának javítása érdekében.