Orbán Viktor 2024 végén úgy fogalmazott, hogy egyeztetett Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterrel, akinek az volt a terve, hogy

a tavalyi 65 ezer helyett idén 35 ezerben szabja meg az alkalmazható vendégmunkások számát.

Mert ő azt gondolja, hogy részben a schengeni térség miatt – mármint, hogy az kibővült –, részben, mert nagy ipari beruházások megjelentek Kelet-Magyarországon, szerinte van 300-500 ezer olyan ember Magyarországon, aki még bevonható a magyar munkaerőpiacra, csak belső zárványokban élnek – persze képzés kell, hogy be tudjuk őket vonni, de bevonhatóak –, és ő úgy gondolja, hogy a Magyarországon ma betöltetlen álláshelyek nagy részét be tudjuk még tölteni magyar munkavállalókkal

- utalt Orbán Viktor a magyar gazdaságot lassító munkaerőhiányra, és annak két lehetséges megoldására.

Csúcson vagyunk

Ugyanis, ahogy azt az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány a 2025-ös prognózisában is leszögezi, a munkaerőhiány ugyan enyhült általánosságban az utóbbi időszakban, azonban továbbra is jelentős hatást gyakorol, főleg a szakképzettséghiánnyal, tehetséghiánnyal küzdő területeken. Szerintük viszont bizakodásra adhat okot, hogy 2025-ben elindulhatnak a nagy gyárak Magyarországon (BMW, CATL, BYD). Ezek pedig jelentősebb keresletet teremtenek a munkaerő iránt, így bérfelhajtó erővel rendelkezhetnek az adott területen.

Tavaly októberben a 15–74 éves korosztályban közel 4 millió 700 ezer fő volt foglalkoztatott, a foglalkoztatási ráta ezzel 65,1 százalékot mutatott, ez pedig azt jelenti, hogy

2024-ben a foglalkoztatásban egy tetőzés közeli állapot állt be,

mivel a pandémiát követően ismét megközelíthettük a teljes foglalkoztatás állapotát, amikor már nehezebb új munkaerőt mozgósítani.

Az Oeconomus elemzésében kitérnek arra is, hogy a munkanélküliek száma is emelkedett tavaly, októberben 219 ezren voltak aktív álláskeresők; míg a munkanélküliségi ráta 4,5 százalékos szinten volt októberben. 

A munkanélküliség emelkedése két okra vezethető vissza: 

  • egyrészt 2022-2023-ban, a magasabb infláció és megélhetési költségek növekedése miatt a gazdaságilag inaktívak csoportjából többen elkezdtek állás után nézni (aktívvá váltak ezáltal, és a munkanélküliek csoportjába kerültek, ezzel tovább csökkentve a lehetséges tartalék arányát). 
  • másrészt a gyengébb gazdasági teljesítmény ugyan késéssel, de a munkaerőpiacon is érezteti hatását.

Tovább árnyalja a képet, hogy a különböző elemzők sem látják azt, hogy sok mozgástér van még a magyar munkaerőpiacon:

  • A Magyar Nemzeti Bank  (MNB) várakozásai szerint a tavalyi 4,5-4,6 százalékos munkanélküliségi arányt 2025-ben 4,1-4,3 százalék közötti éves átlagos érték követheti.
  • Az Európai Bizottság is (novemberi előrejelzés) mérséklődést vár ugyan a munkanélküliségben Magyarországon, azonban nem áttörést ők sem jósolnak: a 2024-es 4,5 százalékról várakozásuk szerint 2025-ben 4,3, 2026-ra 4,1 százalékra esik vissza ez a mutató. 
  • Az OECD decemberi előrejelzése szerint pedig a munkanélküliségi ráta 2024-ben 4,6 százalékon, míg 2025-ben 4,5, 2026-ban pedig 4 százalékon alakulhat átlagosan Magyarországon.

Az Oeconomus szerint közép-, hosszú távon korlátozó tényezővé válik a munkaerőhiány, azon belül is egyre akuttabbá válik a szakképzett munkaerő hiánya.

Ennek elsődleges oka a társadalom idősödése. A születésszám csökkenésével idővel egyre kevesebb fiatal lép be a munkaerőpiacra, miközben népesebb generációk hagyják el azt, mennek nyugdíjba. Ezáltal pedig szűkül a munkaerő-kínálat. A foglalkoztatás növelése érdekében egyre több figyelem terelődik a munkaerőpiac peremén lévő csoportok aktivizálására, mind munkaadói, mind kormányzati oldalon, valamint az automatizáció és digitalizáció is megoldást nyújthat a munkaerőhiányra, az üres álláshelyek betöltésére, az élő munkaerő kiváltására, kiegészítésére - hangsúlyozzák az előrejelzésükben. 

Valami más van a háttérben

Ezek alapján továbbra sem teljesen érthető, hogy mi indokolta az ázsiai vendégmunkások ilyen hirtelen kizárását a munkaerőpiacról. 

Pásztor Szabolcs kutatási igazgató az Economx felvetésére elmondta, hogy lehetnek általunk olyan nem ismerhető kockázatok, amelyek miatt a kormányzat szigorú szabályok között szeretné tartani a bevándorlást. Viszont valószínűleg a döntés mögött meghúzódik az is, hogy

a legalsó jövedelmi kategóriákban a külföldi munkaerő kiszoríthatja a helyben is rendelkezésre állót, vagy a munkaerőpiacra orientálhatót, és ennek kívánta elejét venni a kormányzat

- magyarázta az Oeconomus munkatársa.  

A közgazdász szerint az utóbbi időben megfigyelhető volt az a jelenség is, hogy a Magyarországra toborzott ázsiai munkavállalók közül szemezgettek lengyel munkaerő közvetítő irodák, és próbálták jobb bérekkel, munkavégzési feltételekkel megszólítani a már munkában állókat.

Ha csak a munkaerőpiaci kérdéseket vesszük számba, akkor nem indokolt az ázsiai vendégmunkások kizárása, ha társadalmi, biztonsági és morális kérdéseket is figyelembe veszünk, akkor viszont jogos a beavatkozás

- szögezte le, hozzátéve:

meghatározott szektorokban és területeken egyértelműen szükséges a külföldi munkaerő bevonása, a kormányzat pedig most a kulturális közelség kérdését szem előtt tartva próbál ázsiai munkaerőt alkalmazni a gazdaságban.

A pénz a lényeg

Nyilván nem nagy meglepetés, de a munkaerőt csak úgy lehet pótolni, ha versenyképes fizetéseket, vonzó munkakörülményeket és kiszámítható feltételeket kínál egy ország. Pásztor Szabolcs szerint a ó Magyarországon egyértelműen tapasztalható nagyobb munkaerőigényt azonban nem csak vendégmunkával lehet enyhíteni, hanem a munkafolyamatok átszervezésével, digitalizációval, termelékenységjavítással és folyamatszervezéssel is.

Elméletben lehetséges, a gyakorlatban azonban csak akkor valósítható meg a munkaerő pótlása a schengeni övezet bővítéséből, ha a bérekben jelentős előny van Magyarország javára, és/vagy az alkalmazási feltételek jobbak Magyarországon. 

Az Eurostat adatai szerint 2023-ban az egy alkalmazottra jutó teljes munkaidőre kiigazított éves átlagbér a bulgáriai 13503 eurótól a luxemburgi 81064 euróig terjedt, az uniós átlag pedig 37863 euró volt.

  • A lista alján Bulgária szerepelt,
  • ezután Magyarország (16895 euró),
  • Görögország (17013 euró),
  • Románia (17739 euró),
  • Lengyelország (18054 euró) és Szlovákia (19001 euró)

következett, minden esetben 20000 euró alatti éves fizetéssel. A számokból látható, hogy jelentős többlet a magyar átlagbérek esetében nem jelentkezik, azonban lehetnek olyan szektorok – hiszen az adatok átlagok – ahol versenyképesebb lehet egy fizetés, vagy ami rövid távon még ennél is fontosabb, jobbak az alkalmazás, vagy éppen a szakmai kibontakozás felételei - magyarázta a kutatási igazgató. 

Pásztor Szabolcs szerint az abszolút számokon túl még az is fontos, hogy milyenek a fizetések alakulásának tendenciái. Az utóbbi években (2022 és 2023) nominálértéken és éves adatokkal számolva Luxemburgban, Belgiumban és Írországban volt a legnagyobb, egyenként 4000 eurót meghaladó növekedés, míg Máltán, Görögországban és Olaszországban az átlagfizetések 1000 eurónál kevesebbel nőttek az Eurostat adatai szerint. A százalékos változásokat tekintve Romániában, Magyarországon, Lengyelországban, Lettországban és Horvátországban volt a legnagyobb a növekedés, ahol az átlagfizetések több mint 15 százakékkal emelkedtek. Ezzel szemben Máltán, Olaszországban, Görögországban, Dániában, Finnországban és Cipruson 5 százalék alatti volt a növekedés. 

Ez alapján megállapítható, hogy a munkaerő „megszólításánál” az is fontos szempont, hogy milyen dinamikát tud mutatni egy ország,

s ha Magyarországon valóban az a cél, hogy például Romániából és Bulgáriából érkezzen képzett munkaerő, akkor sokkal gyorsabb bérnövekedésre van szükség idehaza, mint ezekben az országokban.

Azzal a felvetéssel azonban Pásztor Szabolcs is egyetért, hogy mind a kormányzat, mind pedig a Kelet-Magyarországba letelepedő multik eredetileg is terveztek a határon túli rosszabb körülmények között alkalmazott, kevesebb bért keresők átcsábításával, ezért is vitték közelebb a gyártósoraikat a keleti régióba, közel Ukrajnához, Romániához, Szerbiához. 

Kapcsolódó