Magyarország évente 600 millió dollárt (több mint 230 milliárd forint, a budapesti 4-es metró építési költségének több mint fele) kaszálhat azon, hogy a budapesti kormány 25 százalékos különadóval terheli az orosz olaj importját - írja a Guardian a két német közgazdász által alapított Eurointelligence tanácsadó szervezet elemzését idézve. Arról az adóról van szó, aminek az alapja a világpiaci és az Orosz Föderációból származó nyersolaj árának különbsége szorozva a vásárolt mennyiséggel. A különadó egyelőre 2022-re és 2023-ra érvényes.
A Eurointelligence szakértői szerint ezzel Magyarország az összes többi EU-tagállam rovására érhet el jelentős bevételt, azzal, hogy kihasználja az orosz olaj importjának leépítésére kapott haladékot. Úgy vélik, ez jó pénz a magyar gazdaság méretéhez mérve.
Magyarország Csehországgal és Szlovákiával együtt mint tengerparttal nem rendelkező ország meghatározatlan időre haladékot kapott az orosz olajimport bojkottjára vonatkozó EU-s szankció bevezetése alól. Ez a korlátozás a terv szerint az év végére 90 százalékkal mérsékli az onnan származó olaj behozatalát az év végére. A három ország azt ígérte, amint lehet, csatlakozik a bojkotthoz.
A Eurointelligence elemzése szerint azonban nem sok minden ösztönzi az Orbán-kormányt az utóbbi ígéret betartására. A magyar miniszterelnök szerintük azzal nyerhet a legtöbbet, ha fennmarad az európai olajembargó és ezzel egyidejűleg az orosz olaj magyar importja. Így a kormánya a magas világpiaci ár és - a kisebb kereslet miatt - alacsonyabb orosz ár különbözetén szépen kaszálhat az EU többi országának rovására, amelyek tartják magukat az embargóhoz, ezért drágán veszik a világpiacról az energiahordozót.