Az MNB szerdán közzétett Versenyképességi Programja 330 pontból áll. A 12 fejezetre osztott tervtömeg utolsó adagja az energetikai és modern infrastrukturális indikátorokról értekezik. Ennek végrehajtása a jegybank szerint eredményesen támogathatja Magyarország legfejlettebb országok közé kerülését.

A 12. fejezet - lásd a 200. oldaltól - ugyan a fő cél meghatározásával indul, de éppen ez, az "Energiaimport 50 százalék alá csökkentése" nem látszik számszerűsítve abból, amit az MNB a közlekedési, távközlési, energetikai, illetve zöld ipar élénkítési javaslataiban felvázolt.

Kapcsolódó

Így is nagyon meglepő az a megállapítás, amit a programba a zöld gazdaság élénkítését tárgyaló részhez írtak. E szerint a szektor felpörgetéséhez az MNB például 50 milliárd forintos olyan támogatási keret biztosítását javasolja, mely a szél és a naperőműves termelő kapacitások további növelését célozza. (A napelemes beruházásokról  jelenleg sok hír generálódik, de a szélerőművek építését évek óta tiltja a kormány.)

Ugyancsak a zöldipari produktivitást serkentené az a 25 milliárd forintos keret, amit kifejezetten a kkv-szektor környezetvédelmi célú beruházásainak támogatására szánna az MNB. Ezeket kiemelten a vállalati hulladékhasznosítás nagyobb arányúvá tételéhez, illetve a hulladéktermelés és vízfelhasználls minimalizálását elősegítő megoldásokhoz társítanák. De pörgetni fogja a szektort az is, hogy okosmérő rendszereket telepítenek a víziközművekre.

A hatékonyabb energiafelhasználást célzó lépések egyik része is kifejezetten kkv-központú: adókedvezményekkel támogatják majd az energiahatékonysági beruházásokat, és javulást remélnek a kis- és közepes vállalatok számára is bevezethető energetikai auditálástól is. A háztartások energiahatékonyságát az MNB szerint az Otthon Melege Program továbbműködtetése és a szabályozott, kontrollált energiaárazás egyaránt biztosítani tudja. De a gazdaságélénkítő, versenyképesség javító  tételek közé bekerült egy teljesen új elem is: az MNB javaslata szerint a villamosenergia hálózatra nagy kapacitású (10-20, de akár 50 megawattos) áramtároló rendszerek beépítése válik majd mind hasznosabbá; ezek - a program szerint - a megújuló energiaforrások tárolásának megoldsáaként elősegítik a felhasznált fosszilis energia mennyiségének további csökkentését.

Ami a villamos energetikai fejlesztési elképzeléseket illeti, a programban külön tételként szerepel a föld alatt futó vezetékek arányának növelése, a növekvő végfogyasztói igényekre reagáló hálózatfejlesztési program indítása és az elektromos hálózatok korszerűsítésének támogatása is.

Vasút, közút, 5G

A vasúti infrastruktúra-fejlesztési célt az MNB négy (de konkrét dátum vagy költségkeret megadása nélküli) tételben foglalta össze. Villamosítani kell minden, legalább 30 ezer fős város vasúti közlekedését, illetve: ugyanígy az észak-balatoni régiót. Minden fővonalat legalább 160 km/h sebességűvé kell fejleszteni, cserélni kell a mozdonyokat, személykocsikat, és támogatni kell a vontatási és személyszállítási feladatokat is ellátó járműpark erősödését. Valamint minden megyeszékhelyen intermodális csomópontot kell kiépíteni - a teherpályaudvarok fejlesztésével.

A közúti korszerűsítés súlypontját az M1, M7 autópályák háromsávúsításában, a közvetlen gyorsforgalmi kapcsolattal nem rendelkező megyeszékhelyek bekapcsolásában és az alsóbb rendű úthálózat fejlesztésében jelölte ki az MNB. Az autópálya korszerűsítés indítását 2021-től látja a program reálisnak, a Békéscsaba, Eger, Kaposvár, Salgótarján, Szolnok, Zalaegerszeg bekötésére a 3500 milliárd forintos Modern Városok Programon keresztüli finanszírozást, az alsóbbrendű utak korszerűsítési költségének biztosítását pedig a Magyar Falvak Programból 150 milliárd, illetve a megemelt útdíjakból befolyó, 40 milliárd forintra tervezett összeget fordítanák.

A telekommunikációs rendszer további korszerűsítése témakörben a program az 5G technológia terjedésének akár állami támogatását, az üvegszálas technológia további terjesztését jelölte meg, valamint azt, hogy minden megyeszékhely váljon okos várossá. Ez utóbbi haszna, hogy a valós idejű adatszolgáltatások fejlesztése és elemzése segíti a hatékonyabb működést a közlekedésben, a közművek használatában és fejlesztésében - de az energiafelhasználásban is.