H. Nagy Dániel adóigazgató a cég közleményében felidézi: a reklámadó korábban sávos elosztású volt, és 100 millió forintos reklámbevétel alatt 0 százalék volt az adókulcs. Ezt azonban az Európai Bizottság kifogásolta, mivel úgy gondolták, hogy a progresszív adó valójában állami támogatást takar. A kormány ezért visszamenőleg eltörölte az eredeti rendszert, és egysávossá tette az adót, most minden bevételre 7,5 százalékos kulcs vonatkozik - idézi a közleményt az MTI.

Az alacsony reklámbevételt realizáló közzétevőknek azonban továbbra sem kell adót fizetniük. Ezt jogilag úgy oldották meg, hogy a kis reklámbevétellel rendelkezők a tavalyi évtől csekély összegű támogatást kapnak, ami összhangban van az uniós szabályozással. A támogatás igénybevételéhez azonban az adózónak jelentenie kell, hogy ilyen bevétele volt, és a kiosztott támogatásokról az államnak is nyilvántartást kell vezetnie. Ezért kell a csekély reklámbevételt elérő vállalkozásoknak is kitölteniük az adóhatóság honlapján megjelent REKNYIL adatlapot.

Kapcsolódó

H. Nagy Dániel szerint valószínűleg sokan nem számítottak erre az adminisztrációs kötelezettségre, vagy egyáltalán nem tudnak róla. Még nagyobb probléma lehet, hogy a közzétevők jó eséllyel pontos nyilvántartást sem vezetnek arról, hogy mikor, milyen hirdetést és milyen összegben tettek közzé. A REKNYIL adatlapon ugyanis elviekben még a legapróbb hirdetés bevételét is közzé kell tenni. Ilyen lehet például egy lakásszövetkezet épületén található épületháló-, egy pizzafutár robogóján lévő reklám-, de webáruházban történő külön kiemelés fejében kapott bevétel is.

Azt egyelőre még nem tudni, hogy milyen szankciók érhetik az adózót, ha a NAV tudomására jut, hogy valaki nem teljesítette adminisztrációs kötelezettségét. Alapesetben ez jogszerűtlenné teheti az állami támogatás igénybevételét, az adózó így drasztikus esetben akár el is veszítheti adómentességét, és kötelezhető lesz a 7,5 százalékos adó befizetésére - mutat rá a Mazars.

Fotó: Shutterstock