Az Index értesülései szerint a megszűnt Vidámpark nevét sosem védték le. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szerint a „vidámpark” szóra keresve egyetlen védjegybejelentési találat volt korábbról, a „kisvidámpark” szó, amit 2001-ben nyújtottak be, de nem fizették meg a bejelentési díjat, így az nem élesedett.
Szabó József vállalkozó a saját, XVII. kerületi birtokán akarja a világ legnagyobb vidámparkját megépíteni. Szabó az Indexnek akkor azt mondta, hogy a vidámpark felépítéséhez és majdani üzemeltetéséhez semmiféle engedélyre nem lesz szüksége.
Rákosmente Önkormányzata azonban teljesen másként vélekedett. A polgármester később találkozott Szabó Józseffel, aki vázolta a terveit, és abban maradtak, hogy a konkrét lépések meghozatala előtt számos kérdést kell majd tisztázni.
Szabó József igényt tartana a megszűnt Vidámpark nevének használatára.
Ha a projekt nemzetközi szintűvé nőné ki magát, úgy a Megapark vagy a valamilyen Land név is szóba jöhetne a vállalkozó szerint. A Fővárosi Állat- és Növénykertetnek küldött levelében felajánlotta szakmai segítségét a megmaradt vidámparki ereklyék, tárgyak és játékok megmentéséhez.
Jeleztük Szabó úrnak, hogy a név ügyében nem mi vagyunk az illetékesek. Maga a vidámpark szó közszó, ha pedig egy adott vidámpark nevében településnév szerepel, akkor ez ügyben az adott település önkormányzatával érdemes egyeztetni
– írta a Fővárosi Állat- és Növénykert az Index megkeresésére.
A védjegyoltalom megszerzése
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal (SZTNH)a lappal közölte: „A terméknevekre és szolgáltatásokra nemzeti védjegyoltalom az SZTNH által történő lajstromozással szerezhető. Az eljárás megindításához védjegybejelentést kell benyújtani az SZTNH-hoz, amely postai úton vagy elektronikus formában egyaránt lehetséges.”
Egy bejelentésben csak egyetlen megjelölésre igényelhető oltalom (vagyis a felsorolt nevek mindegyikére külön-külön bejelentést kell benyújtani), továbbá a védjegybejelentésben meg kell határozni az árujegyzéket, azaz azt, hogy a védjegyoltalom milyen árukra vagy szolgáltatásokra vonatkozzon.
A bejelentőnek a bejelentés benyújtásától számított egy hónapon belül meg kell fizetnie a bejelentési díjat, amelynek mértéke az igényelt árujegyzékhez igazodik, legalacsonyabb összege 60 ezer forint.
Válságálló-e Magyarország?
Virág Barnabás ad választ a kérdésre, továbbá Végh Richárd a BÉT vezérigazgatója is beszélget május 26-án a Müpában. Az MNB alelnöke és Budapesti Értéktőzsde vezetője a Napi.hu konferenciájának fő előadói.