Virág Barnabás jegybanki alelnök a jelenlegi gazdasági környezetet a „nagy átmenetek évtizedének” tartja, utalva ezzel a világszerte egyidejűleg zajló technológiai, geopolitikai és demográfiai változásokra. Ezek az átalakulások egyedülállóak a modern történelemben, és jelentős kihívásokat jelentenek a nemzetek és a gazdasági szereplők számára. Virág Barnabás szerint a siker kulcsa abban rejlik, hogy mely országok és bankrendszerek tudnak gyorsan és hatékonyan alkalmazkodni ezekhez az átmenetekhez.
A nagy átmenetek kora egyelőre az európai gazdaságot viseli meg a leginkább: miközben Kína és az USA visszatért a 2010-es évek növekedési trendjéhez, Európának ez egyelőre nem úgy tűnik, hogy sikerülne
– jelezte a jegybank alelnöke a 62. Közgazdász-Vándorgyűlésen. A magas infláció ugyan lecsengett, az inflációs hajlam azonban benne maradt a gazdaságban.
Az európai régió az új kor vesztese
Virág Barnabás előadásában külön kitért az európai gazdaság helyzetére, amely szerinte az egyik legnagyobb vesztese a globális átalakulásoknak. Rámutatott, hogy az európai gazdaságok jelenleg nehéz helyzetben vannak, és a növekedési kilátások is visszafogottak.
A következő években az Európai Unió GDP-je hozzávetőleg mindössze 1-1,5 százalékkal növekedhet, szemben mondjuk a 2 százalék fölötti amerikai és a 4-5 százalékos ázsiai növekedéssel
– jelezte Virág Barnabás. Magyarország gazdasági helyzetét vizsgálva felhívta a figyelmet arra is, hogy az ország szorosan kötődik az európai gazdaságokhoz, különösen Németországhoz. A német gazdaság azonban az elmúlt években jelentős nyomás alá került, ami Magyarországra is negatív hatással van. A jegybanki alelnök úgy látja: a közép-európai régió országai, beleértve Magyarországot, nehéz helyzetben vannak, mivel az ipari szektoruk is erősen függ a német termelési láncoktól, amelyek jelenleg nagy kihívásokkal néznek szembe.
Enyhülő infláció, feszes munkaerőpiac
Az infláció kérdése az előadás egyik központi eleme volt. Virág Barnabás szerint az elmúlt években a világ számos országában rendkívül magas inflációs hullámokat tapasztaltak, ám 2024-re jelentősen enyhült a folyamat.
Magyarországon is kedvező fordulatot hozott 2023, hiszen az inflációs ráta közel került a jegybank által meghatározott célhoz.
Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy még mindig fennáll az inflációs nyomás, és a gazdaság továbbra is érzékeny az áremelkedésekre.
A munkaerőpiac helyzete különösen érdekesnek bizonyult az elmúlt években, mivel a gazdasági válságok ellenére a munkanélküliségi ráta alacsony maradt. Virág Barnabás arra is rámutatott, hogy a munkaerőpiacok világszerte szinte teljes foglalkoztatottságot mutatnak, ami szokatlan a gazdasági válságok idején. Magyarországon is feszes a munkaerőpiac, ami azt eredményezi, hogy a bérek folyamatosan emelkednek, különösen a magasan képzett munkaerő iránti kereslet növekedésével.
Beruházások és a bankrendszer helyzete
A beruházások kérdése is fontos szerepet kapott a jegybank alelnökének előadásában. Az elmúlt években a beruházási kedv visszaesett Magyarországon, részben a magas infláció és az emelkedő energiaárak miatt. Virág Barnabás szerint a beruházások szintje jelenleg elmarad az optimálistól, és a gazdaság növekedési képessége hosszú távon ezen fog múlni.
A jegybank alelnöke hangsúlyozta, hogy a beruházások hatékonyságának javítása kulcsfontosságú a magyar gazdaság fenntartható fejlődése szempontjából.
Többek közt erre mutatott rá korábbi, nagy hatású előadásában Matolcsy György jegybankelnök is. A bankrendszer helyzetét elemezve Virág Barnabás pozitív képet festett a magyar bankok teljesítményéről. Elmondta, hogy a magyar bankrendszer jövedelmezősége az elmúlt években javult, és a nem teljesítő hitelek aránya is csökkent. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a jövőben további kihívásokkal kell szembenézniük, különösen az adóintézkedések és a kamatkörnyezet változása miatt. A bankrendszer stabilitása és a hitelpiaci folyamatok szoros figyelemmel kísérése továbbra is kiemelt feladat marad.
Egyre nagyobb problémát okoznak a digitális csalók
Virág Barnabás előadásának végén külön figyelmet szentelt a digitális csalások és visszaélések drasztikus növekedésének, amelyek különösen a bankkártyás tranzakciókat érintik. Kiemelte, hogy a legtöbb visszaélést bankkártyákkal követték el, és ezek száma rendkívül gyorsan növekedett az elmúlt években.
A kártyás csalások összesített kárértéke elérte a 8,2 milliárd forintot.
Az átutalásokkal kapcsolatos csalások értéke ennél is magasabb volt, 2023-ban 23,2 milliárd forintot tett ki. Virág Barnabás hangsúlyozta, hogy a digitális csalások elleni küzdelemben egyetlen cél lebeghet a szektor szereplőinek szeme előtt: a nulla visszaélés elérése. Ehhez elengedhetetlen a jegybank és a kormányzat közös fellépése. Már jelenleg is léteznek ilyen együttműködések, és folyamatban van egy közös program, amelynek részeként 2025-ben központi visszaélésszűrő rendszert és MNB-ajánlásokat fognak bevezetni.
Az előadás során Virág Barnabás beszélt az azonnali fizetésre épülő QR-kódos fizetési rendszerről, a qvikről is, amely egy új technológiai fejlesztés, és biztonságosabbá, valamint egyszerűbbé teheti a fizetési tranzakciókat. A jegybank célja, hogy a digitális pénzügyi rendszerek fejlődése mellett hatékonyan küzdjenek a visszaélések ellen, miközben megőrzik a pénzügyi rendszer stabilitását és biztonságát.
A Közgazdász-Vándorgyűlésen felszólalt Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter is, aki az országon belüli hatalmas területi különbségekről beszélt. Tudósításunkat ide kattintva olvashatja el.