Hiába szorgalmazta immár négy éve az "elzabrált" műkincsek visszaadását a Miniszterelnökséget vezető Lázár János, érdemi lépés ez ügyben mindeddig nem történt. Pontosabban részeredményekről lehet beszámolni, mert néhány nemesi család örököse visszakapott pár, nekik fontos és értékes műtárgyat: családtagokról készült festményeket, bútorokat, de az igazán jelentős műkincsek közül eddig egy sem került vissza egykori tulajdonosához. Egyelőre úgy tűnik, hogy a neves Zsolnay porcelángyáros família hamarosan visszakapja egykori gyűjteményének jelentős részét.

Rejtélyes döntés

A több ezer darabos Zsolnay-kollekciót valaha a gyár területén levő családi múzeumban lehetett megtekinteni, ám az államosítás során ezeket is "besöpörték" a nagy közös vagyonba. (Az már más kérdés, hogy a műtárgyak államosításáról  semmilyen dokumentum nem lelhető fel.) A család - éppen a restitúciós folyamat elindulásában bízva - az elmúlt években kérte a gyűjtemény visszaadását, de azt az akkori "felelős", a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) az ügyben illetékes miniszterrel, Lázár Jánossal közösen elutasította. Most információink szerint a több ezer darabból álló gyűjtemény döntő része visszakerülhet a családhoz.

A kollekció gerincét a gyárban készült porcelánremekek mintadarabjai alkotják, de a hétszobás házi múzeum sok száz olyan műkincset is rejtett, amelyeket külföldi útjuk során gyűjtöttek be a Zsolnay család tagjai. Mivel a visszaadandó tárgyakról tételes lista még nem érhető el, ezért nem tudni, hogy ez utóbbiak is részei lesznek-e a visszaadandó gyűjteménynek. A kollekció darabjai jelenleg raktárakban és a pécsi Janus Pannonius múzeumban vannak.

Eddig 18 ügyet zárt le a Miniszterelnökség

A 2013-ban indult restitúciós folyamat állásáról legutóbb 2015 nyarán kaphattunk áttekintést. Akkor érdeklődésünkre az MNV 286 visszaadandó tárgyról számolt be. Ezek egytől-egyig egykori főnemesi családok műkincseit érintették. Azóta az MNV állítólag nem adhat felvilágosítást ilyen ügyekben. Két évvel ezelőtt úgy tűnt, fordulat áll be, mert több ügyben is biztató fejlemények láttak napvilágot. Pozitív döntésre volt esély akkor a Nádasdy-levéltár és a család egyéb műtárgyai ügyében is. Erről is beszélt lapunknak az örökösöket képviselő ügyvéd.

Érdeklődésünkre most a MNV helyett a Miniszterelnökségtől kaptunk friss információt. Eszerint 18 ügyet zártak le és 9500 műtárgyról született döntés. Két ügy még folyamatban van, egy ügy - a Károlyi családot érintő vagyontárgyakról - pedig újranyílt. Ez utóbbihoz hasonló a Zsolnay-ügy, amelyben a család által begyűjtött bizonyítékok miatt változtatták meg a korábbi teljesen elutasító határozatot.

Folyamat, kérdőjelekkel

Az örökösök bizonytalansága teljes mértékig érthető, hiszen több alkalommal megesett, hogy már-már a kezükben érezhették egykori értékeiket, aztán mégis csalódniuk kellett. Így történt ez Schiffer Miksa pannóival is. Az egykor sikeres építészeti vállalkozó pazar terézvárosi palotáját - amiben most az adóhivatal irodája és múzeuma működik - három nagyméretű festmény díszítette. A muzeológusok "gondosságának" köszönhetően a Csók István, Rippl Rónai József és Iványi Grünwald Mihály által festett remekművek egy pincében, felgöngyölve túléltek minden történelmi vihart. Az örökösök ebben az esetben is kérték a Magyar Nemzeti Galériában levő pannók kiadását, és egy darabig úgy tűnt, sikerrel. Aztán váratlanul fordult a szél, és az illetékes miniszter mégsem írta alá az erről rendelkező dokumentumot.

Picivel jobban járt a Batthyány család. Egy igazán értékes, id. Peter Brueghel-festményt kértek vissza. A Szépművészeti Múzeumban látható Keresztelő Szent János prédikációja című festményről két évvel ezelőtt döntött Lázár János, de a kép továbbra is a múzeumban található. Ennek oka roppant egyszerű: nem tudtak megállapodni a "világklasszis" festmény áráról. Az örökösök ugyanis nem akarják kimozdítani ezt a múzeumból, inkább eladnák az államnak. Az eladó és a vevő elképzelései azonban távol állnak egymástól, még úgy is, hogy a Batthyányak németújvári (ma Güssing) levéltárából a képpel együtt néhány pótolhatatlan Mohács előtti  levéltári anyag, oklevél is kerülhetne az Országos Levéltárba.

Patthelyzet jellemzi a Nádasdy család restitúciós beadványát is. Ebben az esetben a főúri család levéltáráról és a kitelepítést követően alsóperei vadászházukba menekített műtárgyaikról van szó. Elméletileg itt is született már döntés a visszaadásról, de az érintettek még nem tudják azt, mikor láthatják ismét a család egykori értékeit.

2015 nyarán

  • a Sigray-ügyben 273 leltári tételnyi anyagról,
  • a Károlyi-család tárgyai kapcsán 9 darab festményről,
  • egy grafikai műről,
  • egy, a katolikus egyház által visszaigényelt miseruháról,
  • a Mikes-családtól állami őrzésbe került festményről,
  • valamint egy Chernel Ferencnét ábrázoló képről,

összesen 286 leltári tételről született pozitív, azaz visszaadásról szóló döntés.

Mi lesz a komoly gyűjteményekkel?

A most folyamatban levő ügyek egyike sem érint valóban komoly műtárgyegyütteseket. (A Batthyányék Bruegel festménye e szempontból kivételnek számít.) A Magyar Nemzeti Galériában és a Szépművészeti Múzeumban megtalálható legértékesebb műtárgyak jelentős része egykori zsidó családok tulajdonában volt. A két legjelentősebb gyűjtemény, a Herzog- és a Hatvany-kollekció ügyében ugyan szintén dönthetne Lázár János, de ezek esetében nem beszélhetünk fordulatról. Az állam ugyanis egyik esetben sem hajlandó az elvett vagyonok visszaszolgáltatására. Egyedül a Vida-gyűjtemény ügyében történt előrelépés: egy évtizeddel ezelőtt Görgey Gábor akkori kulturális miniszter három festményt adott vissza az örökösöknek. A  páratlanul értékes Herzog-műkincsek esetében az Egyesült Államokban folyik egy per, amely akár hivatkozási alap is lehet  majd a többi, szintén elkobzott műgyűjtemény ügyében. A Herzog örökösök 1999 óta próbálnak hozzájutni Herzog Mór Lipót műgyűjteményének Magyarországon maradt darabjaihoz, de mindezidáig csak egy Munkácsy festményt kaptak meg. Az amerikai perben 40 roppant értékes festményről van szó, ezek mindegyike a Szépművészeti Múzeum kiemelkedően értékes műtárgya.

A nyitókép illusztráció, azon Virágtartó edény elefántfejekkel (1909) látható, amelyet árverésre bocsátottak a Virág Judit Galéria Zsolnay-aukcióján 2017 decemberében. Forrás: MTI Fotó/Mónus Márton.