Vitézy Dávid Magyar Közlönyben tegnap éjjel megjelent minisztériumi döntést véleményezte egy Facebook-posztban.

Mint írja, megérti, hogy a közvélemény a közlekedési miniszter „kritikátlan Horthy-imádatával és az ebbe igen szégyenletes módon belerángatott Közlekedési Múzeum kiállításán mondott beszédével foglalkozik”, azért más is történik a közlekedés háza táján. 

Lázár János legújabb csomagjáról úgy véli, hogy azok a budapestieket és az agglomerációban élőket sújtó megszorítások és a korábban beígért, kiemelt fejlesztések leállításáról szólnak.

Az uniós források elapadásával és a magyar gazdaság romló helyzete mellett érthető, hogy egyes beruházások csúsznak vagy el kell őket halasztani. Azonban olyan döntések is születtek amelyek csak ezzel nem magyarázhatók – írja.

Ugyanis évek óta zajló munkával, milliárdokért elkészült terveket sikerül a kukába dobni a tervezés vagy az engedélyezés leállításával.

Vitézy hosszan sorolja, hogy mekkora kár éri az ország közlekedésének fejlesztésében érdekelteket: 

A budapesti pályaudvarok fejlesztési koncepciójának visszavonásával kezdi: sok év munkája és több milliárd forint megy kárba a Nyugati–Déli vasúti alagút víziójának, illetve a budapesti pályaudvarok kapacitásbővítésének elvetésével. Úgy véli:

„egy tollvonással felülírni olyan országokban nem szoktak, ahol tényleg évtizedes távlatú és kiszámítható vasútfejlesztés zajlik. A magyar közlekedéspolitika érzelemvezérelt és kapkodó komolytalanságát mutatja ez a döntés”

Vitézy szerint egész egyszerűen lemondott a szaktárca a budapesti vasúti hálózat kapacitásbővítéséről, versenyképességének javításáról, amire számos más jel is utal.

Így például a Kőbánya felső és Rákos közötti vasúti szakasz rendbetételének leállítása. E döntéssel a Déli Körvasút az Európai Bizottság felé beígért társadalmi hasznát nullázták le – írja. Nem lesz az Élessaroknál új vasútállomás, elmarad mindkét vonalon a kapacitásbővítés, a Rákosligetig tartó harmadik vágány kiépítése és a gyömrői ág állomásainak rendbetétele is.

Ugyanezen a vonalon a Hungária körútnál a tervezett új állomás projektjét is visszavonták. Leáll a tervezési munka a külső budapesti körvasút új megállói esetében is.

Bloomberg: Magyarország hivatalos árajánlatot adott be a Budapest Airportért

A lap információja szerint hivatalossá vált, amiről eddig csak pletykáltak, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium viszont nem volt hajlandó az ügyet kommentálni a lapnak. >>>

Vitézy szerint ezeknek a tervezésére mind volt uniós forrás, az uniós pénzből már megkezdett tervezéseket leállítani azt jelenti, hogy egyrészt ha lesz forrás, akkor se lesz majd terv, amit építeni lehetne, másrészt az eddig elköltött pénzeket használható eredménytermék híján nem az EU, hanem a magyar adófizetők állják innentől – tehát nem megtakarítással jár a projektek leállítása, hanem éppen többletkiadással.

A Galvani híd beruházásának leállításával megszűnt a későbbi megépítésének lehetősége is. Itt ugyanis nem csak az építést halasztja el a közlekedési kormányzat, hanem az előkészítést is leállítja! Ez azt eredményezi, hogy az elmúlt évek tervezési munkája és elköltött 4-5 milliárd forintja is a kukában végzi.

A volt közlekedési államtitkár végezetül figyelmeztet: amikor a magyar gazdaság jobb helyzetbe kerül és hozzáférünk az uniós forrásokhoz, akkor fognak ezek a mostani döntések igazán fájni. „Miközben a múltba révedünk, a jövőnket éljük fel” – szúrt oda a poszt végén még egyszer Lázár Jánosnak. 

 

Megjött a riposzt a minisztériumból, és Vitézy viszontválasza

Vitézy Dávid szavait nem hagyta szó nélkül Csepreghy Nándor, miniszterhelyettes: „Ha az államtitkársága idején feleannyit foglalkozott volna a jelennel, mint a távoli jövővel, most kevesebb bajunk lenne a vasútnál” – mondta a hvg.hu-nak.

Csepreghy a többi között azzal folytatta, hogy „Nem lehet valaki egyszerre a színpadon és a zsűriben is. Ő államtitkárként mégis ezt a mutatványt hajtotta végre. Amikor pedig a közös munkában tavaly ősszel szerepet szántunk neki, visszautasította, mert ő miniszter akart lenni. Kár személyes sértődöttség miatt az egyik legfontosabb közszolgáltatást támadni”.

A lap megkeresésére Vitézy Dávid arról beszélt, „a legnagyobb többletkiadást éppen a kormánybiztosként Lázár János által felügyelt tram-train okozza a MÁV-nak, a legnagyobb, éves szinten akár 30 milliárd forintos bevételkiesést pedig a miniszter által lelkesen reklámozott vármegyebérletek bevezetése”. Ami pedig a korábbi időszak terveit, és azok költségét illeti, megjegyezte: minden ilyen fejlesztési tervezés EU-s pénzből ment, azt amúgy sem fordíthatták volna például pályakarbantartásra.

Vitézy azt is mondta, hogy Lázár János érkezése után a minisztérium elkaszált két fontos fejlesztési projektet is, amelyek pedig érezhető minőségjavulást hozhattak volna a vasúti és közösségi közlekedésben.

A Csepreghy-nyilatkozatra reagálva kijelentette, „ez valami lázálom lehet, Lázár miniszter úr soha nem kért fel semmilyen együttműködésre, így aztán olyan beszélgetés is legfeljebb a képzeletükben zajlott le, miszerint én más feladatot szerettem volna”. Végül a volt államtitkár azt üzente: ne odamondogassanak és visszamutogassanak a minisztériumban, inkább dolgozzanak.