Varga Mihály a beruházással kapcsolatos szakmai megbeszélést követően újságíróknak elmondta, a kormány két évvel ezelőtt döntött arról, hogy nem "mond le" Záhonyról és visszaemeli a logisztikai övezetet korábbi pozíciójába, egyben lehetőséget lát arra, hogy Kínával és Oroszországgal együttműködve egy jelentős logisztikai fejlesztés valósuljon meg a térségben.

A kabinet meghozta azt a döntést, hogy a záhonyi fejlesztéseket támogatni fogja, ennek az első fázisában vagyunk most, amikor elkészül a fejlesztési program - mondta.

Kapcsolódó

A magyar gazdaság növekedési kilátásaira kitérve a pénzügyminiszter azt mondta, a következő években Magyarország vissza tud kerülni abba a pozícióba, amelyben a pandémia előtt volt. A járvány egy nagyon ígéretes időszakot szakított meg, a hazai gazdaság 2013 óta folyamatosan, stabilan és tartósan növekedett, a kormány célja pedig az, hogy kezelje ezt a visszaesést és az ország gazdasága visszakerüljön a korábbi tartós egyensúlyi és növekedési állapotba - fogalmazott.

Az újraindítás időszakát éljük, ebbe illeszkedik bele az a projekt, amelyet a záhonyi logisztikai beruházásnak nevezünk - tette hozzá Varga Mihály. A pénzügyminiszter elmondta, a kormány elkötelezett abban, hogy a Kína és Oroszország irányába az elmúlt években elindított "keleti nyitás" segítségével egyre bővülő és kedvező lehetőségeket teremtsen a logisztika mellett minden gazdasági szektor szereplőjének.

Az utolsó elem is a helyére kerül

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a záhonyi beruházással kapcsolatos kérdésre válaszolva elmondta, az "első állapotában" körülbelül 150 milliárd forint értékű beruházás kormányzati támogatásáról jelenleg is tárgyalnak. A tárcavezető köszöntőjében hangsúlyozta, ezzel a projekttel az utolsó eleme is helyére kerül annak a logisztikai stratégiának, amelyen Magyarország tíz éve dolgozik. A program elemei között a gyorsforgalmi utak a megyeszékhelyekig, illetve az országhatárig történő elvezetése, a magyar vasúti hálózat és a repülőterek fejlesztése szerepel.

Az Ázsia és Európa közötti vasúti áruforgalom fontos beruházása lesz a Budapest és Belgrád közötti vasútvonal építése, amelynek kivitelezési munkálatai idén ősszel kezdődhetnek el - ismertette Palkovics László. Kifejtette, a pireuszi kikötőből érkező jelentős ázsiai árumennyiség hatékony magyarországi elosztása érdekében létrehozzák a V0-nak elnevezett vasúti gyűrűt is, amely Budapest kikerülésével Záhonyt fogja összekötni Győrön keresztül Ausztriával.

Palkovics László megerősítette, a keleti, azaz az ázsiai vasúti kapcsolat élénkítéséhez szükség van a záhonyi áruátbocsátó-képesség növelésére, ez a projekt ebben nyújt segítséget.

Több döntés is a küszöbön áll

Az innovációs és technológiai miniszter kitért arra, a kormány a következő hetekben tárgyal a repülőtér- és cargo-fejlesztési stratégiáról is. Horváth László, a MÁV-REC Kft. többségi tulajdonosa, a LAC Holding Zrt. elnök-vezérigazgatója azt mondta, a projekt keretében megvalósul a záhonyi átrakó teljes reorganizációja és felújítása, valamint az első kemecsei ipari park beindítása.

Az elmúlt hónapokban több ezer megszólított kínai vállalattal álltunk kapcsolatban, amelyek közül hatvan vállalat érdeklődik konkrétan a program iránt - mondta Horváth László, megemlítve, napokon belül megszületik az orosz vasutakkal azt a megállapodás, ami biztosítja az áruk Kínából Záhonyba történő eljutását.

Ezzel gyakorlatilag teljessé válik az a rendszer, amelyet a kormány elképzelésként meghatározott és amelynek lebonyolításával a CELIZ Konzorciumot (Central-European Logistics and Industrial Zone, Záhony Logisztikai és Ipari Övezet) megbízta - tette hozzá a cégvezető.

Tilki Attila fideszes országgyűlési képviselő az eseményen hangsúlyozta, az itt élők az elmúlt évtizedekben végigélték Záhony vasúti teherforgalmának csökkenését, ez a fejlesztés azonban lehetőséget ad arra, hogy új beruházásokkal új munkahelyek létesüljenek a térségben.

A CELIZ a kínai hátterű CECZ Kft.-vel együttműködve, a Kínából az EU-ba irányuló árumennyiség várható növekedése alapján dolgozza ki a záhonyi térség vasútlogisztikai fejlesztésének koncepcióját. A tervek szerint évente 100-150 ezer konténer kapacitású forgalom érkezhet 2023-tól a magyar-ukrán határátkelőre és annak átrakókörzetbe.