Egyértelmű társadalmi, gazdasági és környezeti előnyöket jelent, ha 2050-re Európa áttér a zéró kibocsátású lakások építésére. Ezzel csökkenteni lehetne a lakástulajok fűtési öltségeit, valamint jelentős haszonnal járna az ukrajnai háború által súlyosan érintett európai gazdaságok számára is –állapítja meg a Cambridge Econometrics új tanulmányában. 

Az Európai Éghajlatvédelmi Alapítvány (ECF) megbízásából készített kutatás szerint az energiahatékonysági intézkedések hosszú távon nemcsak Európában, de Magyarországon is számos kedvező hatással járnának. A fűtési technológiák megváltoztatása csökkenti a fosszilis tüzelőanyagok iránti keresletet, ezzel Európa minimalizálhatja függőségét a blokkon kívüli nyersanyagoktól, elsősorban az orosz gáztól. A kutatócég a következőkre is felhívta a figyelmet:

  • Az energetikai felújítások növelésével és a hőellátás villamosításával Európa 2030-ig 15 milliárd euróval, 2050-ig pedig 43 milliárd euróval csökkenthetné a gázimportra fordított éves kiadásait.
  • Az kibocsátásmentes lakóépületekre áttérés növelné a gazdasági teljesítményt és a foglalkoztatást, hiszen a munkahelyek száma 2050-ig mintegy 1,2 millióval növekedne, elsősorban az építőiparban és az energiaszektorban.
  • Az átállás 2030-2050 között önmagában 0,7-1 százalékkal növelhetné az európai GDP-t.
  • Az átalakítás hozzájárulna a szé-dioxid-mentes lakossági fűtéshez, ami az egész kontinensen javítaná a városok levegőminőségét.
  • A megújuló energia csak addig drágább, mint a fosszilis, amíg elegendően nem kezdik el használni. Ugyanakkor azt is hozzáteszik, hogy a széles körű elterjedéshez viszont állami támogatás szükséges.

Jelenleg az EU energiafogyasztásának 40 százalékáért az épületek felelősek, és ez a szám azonnali intézkedések nélkül valószínűleg tovább fog nőni. A végső energiafogyasztásból a háztartások részesedése Magyarországon 2020-ban 34 százalék volt, az EU-s átlag viszont 28 százalék, vagyis az európai lakóingatlanállomány korszerűbb, mint a magyar.

Fazekas Dóra, a Cambridge Econometrics budapesti irodájának ügyvezető igazgatója hozzáteszi, az eredményeik alátámasztják, hogy a legjobb megközelítés az energiafogyasztás csökkenéséhez vezető hatékonyságnövelés.