Az értéktőzsde 2021-2022-es stratégiájában az esg (környezetvédelmi, társadalmi és irányítási) szempontok külön súlypontként szerepelnek - mondta Máté-Tóth István, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezérigazgató-helyettese a Napi.hu Zöldgazdaság 2022 konferencián. A tőkepiacok szerepe a gazdaságban növekszik, a finanszírozás szerepe a bankok felől a nem banki szereplők irányába tolódik el. A tőkepiac ugyanis olyan projekteket is képes finanszírozni, amely a rendkívül prudens működésre kényszerített bankok számára lehetetlen.

Magyarországon a tőkepiac súlya még alacsonynak számít a gazdasági fejlettséghez képest, ami korlátozza a vállalatok finanszírozási lehetőségeit. Csakhogy az innovatívabb, kockázatosabb és nagyobb megtérüléssel kecsegtető cégeket jellemzően a tőkepiac finanszírozza, emellett a lakosság is szeretne magasabb hozamú befektetéseket, ami a tőkepiacról érhető el. 

Kapcsolódó

Segítik a cégeket az esg-minősítés megszerzésében

A BÉT a kínálati és a keresleti oldalt is fejleszteni szeretné. Az esg által megnyitott lehetőségeket is be szeretnék építeni a fejlesztések értékláncába. Most már egy vállalatnak értenie kell ezeket a szempontokat, mert ha nem megfelelően használja ezeket, az versenyhátrányt eredményezhet. A BÉT háromféle módon segíti a cégeket, a mentor-programon keresztül a nagyobb cégeknek és a kkv-knak is adnak támogatást, ha finanszírozást szeretnének. A tőzsde emellett egy esg-tudásközpontot is létre fog hozni, ami fontos versenyképességi tényező lehet a jövőben. A jó esg-megfelelés pénzre váltható, költségelőnyt jelent, üzleti és reputációs előnye is. van. 

A BÉT a jövőben zöld termékekre is koncentrál majd, bátorítja a kibocsátókat az esg-minősítés megszerzését. Eddig 20 zöld értékpapírt vezettek be a BÉT kötvénypiacára, ebből 12 az MNB Növekedési Kötvényprogramján keresztül került a piacra. Emellett zöld etf-eket (befektetési alapok) is bevezettek a pesti parkettre. 

Nőni fog a megújuló energia aránya

A Nemzetközi Energiaügynökség összeállítása alapján a tiszta energia aránya a világ felhasználásában egyre nagyobb - mondta Kovács Domonkos, az Alteo Nyrt. M&A és tőkepiacok vezérigazgató-helyettese. A metán- és széndioxid-kibocsátás visszaszorítását célzó energiatermelés terén hatalmas növekedés várható, főleg a nap- és szélenergia aránya ugrik majd meg világszerte, és Magyarországon is ez a tendencia. 2030-ra kiegyenlítődik a megújuló energia felhasználásának aránya a nukleáris és a fosszilis energiákéval, 2040-re pedig meg is előzi majd. Nem csak a termelést kell megújítani, de a berendezéseket is, mivel a szállító rendszereket is fel kell készíteni a megújuló energiák továbbítására. 

A befektetők szerencsére intenzíven keresik az esg-befektetéseket, nagy az éhség az ilyen papírokra. A tőkebeáramlás volumene messze túlszárnyalja a többi befektetését. Sikeresek a kötvénykibocsátások, a túljegyzés mértéke nagyobb, mint a hagyományos kibocsátásoknál, a részvénykibocsátásoknál is sikeresebbek az esg-szempontokat előnyben részesítő cégek. 

A naperőműveket vásárló befektetők kis kockázatot vállalnak, inkább csak kötvény-jellegű hozammal és kockázattal számolhatnak. A naperőművekhez alkatrészeket gyártó, kivitelező cégekben már nagyobb a kockázat és a hozampotenciál is. Az Alteo többféle befektetéssel rendelkezik, vannak erőművei, de tárolóműveket is elkezdett építeni. A cég nagy felfutást vár a hosszútávú áramfelvásárlási szerződések piacán. Az extrém magasságba emelkedő energiaárak szintén segítik a megújuló energia piacát - mondta a szakember. 

Ki fizesse meg a klímaváltozás elleni küzdelem árát?

Nem vagyok annyira elégedett, mint a pénzpiaci szereplők vagy a szabályozók az eddigi eredményekkel, bár az irány jó - mondta Mező János Bálint, a Greenpeace Magyarország ügyvezető igazgatója. A tempóval és a módszertannal kapcsolatban viszont nem elégedett a civil szervezet, a helyzet sokkal ijesztőbb annál, amit látnak az emberek. Nem elég kiforrottak a zöld pénzpiaci módszertanok sem. A biodiverzitás vagy az élőhelyvédelem még nem szerepel ezekben az elvekben, csak a karbonkibocsátásra fókuszálnak, ami nem elég. A párizsi klímacélok eléréséhez az eddigi eredmények nem elegendőek, a célként kitűzött 1,5 fokos melegedés inkább 3 fok körüli lesz a mostani ütem mellett. Az ökoszisztémák kizsákmányolása tovább folyik, a termőföldekben a nagyipari mezőgazdaság miatt visszafordíthatatlan károk keletkeztek, és az ilyen beruházások finanszírozását semmilyen módon nem korlátozzák. 

Nincs olyan pénzügyi szakember, aki megfelelőnek tartja a zöldfinanszírozás sebességét, mélységét - tette ehhez hozzá Kolozsi Pál Péter, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója. Nagyon nehéz mérni, hol tart ez a folyamat, a pénzügyesek viszont mérni szeretnének. A zöld átmenet finanszírozása nem pénzügyi, hanem klasszikus politikai kérdés. Az ilyen reformintézkedéseket a politikának úgy kell menedzselnie, hogy a társadalmi támogatottsága az ügynek ne csökkenjen, mert ez további késlekedést eredményezhet. A gazdagabb országokhoz és a magasabb jövedelműekhez köthető a széndioxid-kibocsátás nagyobbik része a felmérések szerint - tette hozzá az MNB igazgatója. 

A befektetési szempontok között már megjelent a biodiverzitás és hasonló szempontok vizsgálata is - mondta Kovács Domonkos. Ebbe az irányba is mennek a befektetők, bár ezen a téren még a cégek nem állnak túl jól. A csillagos ötös esg-osztályzatot az Alteo sem érte még el ezen a téren, ez a feladat még előttünk áll - tette hozzá. 

Luxusadót kellene kivetni a klímavédelem miatt

Ha a klímakrízis és az ökológiai krízis elfajul, társadalmi konfliktusok nélkül nem lehet majd kezelni - figyelmeztet Mező János Bálint. A zöld pénzpiaci termékek gyakran nem igazán zöldek, fosszilis energiát is finanszíroznak, nem zárják ki a vegyszeres mezőgazdasági termelést. A greenwashing ellen szigorúbban fel kellene lépni. A fiatalokat is be kellene vonni a döntéshozatalba, a politikába, mert az ő életminőségük, jövőjük fog elfogyni, ha nem történnek változások. Abban igazuk van az embereknek, hogy azoknak, akik többet szennyeztek, többet kell beletenniük a klímaváltozás elleni küzdelembe is. Ez fontos a társadalmi béke szempontjából is, a harmadik világbeli országok nem finanszírozhatják az átállást. A nagy cégekre is igaz ez, az ilyen cégek felelnek a kibocsátás nagy részéért, és sokat nyernek az elszabadult energiaárakon is. Az ilyen aránytalanságok miatt a luxus életmódot meg kellene adóztatni környezetvédelmi szempontból. 

Az biztos, hogy sok pénzbe fog kerülni a Párizsi Egyezményig vezető út. A becslések szerint 30 év alatt 100 ezer milliárd dollárt kell erre fordítani világszinten - mondta Kolozsi Pál Péter. Ez a világ egyéves GDP-jének megfelelő összeg. Nehéz mérni a célokat és hosszútávú a megtérülés, emiatt nagyon nehéz a gazdasági forrásokat a klímavédelem irányába fordítani. A széndioxid-kibocsátás mérése már megoldódott, a biodivezitásé még nem. Az MNB próbál ösztönzőket tenni a pénzügyi rendszerbe, hogy a zöld beruházásokat finanszírozzák. 

A támogatás nem elég, meg kell adóztatni a szennyezést, a környezet rombolását - mondta Mező János Bálint. Azoknak is többet kell beletenni ebbe, akik jobb körülmények között élnek, azokat viszont, akiknek nincs erre lehetőségük, támogatni. Magyarországon a lakosság fele-harmada tartozik ebbe a körbe. Az MNB a büntetés helyett inkább a pozitív ösztönzésben hisz - tette ehhez hozzá Kolozsi Pál Péter. Az Alteónál is inkább a motivációra voksolnak, hiszen már bebizonyosodott, hogy befektetési szempontból is előnyt jelenthet a fenntartható működés. A Greenpeace szerint viszont már átléptünk a második szakaszba, a motiváció már nem elég, sokkal erősebb büntetésre is szükség lenne annak érdekében, hogy vissza lehessen fordítani a folyamatokat.