Kevesebbet vásárolnak, mégis több a kiadásuk a magyar háztartásoknak a magas infláció miatt. Amennyire lehetett, visszafogták a költekezéseiket a magyarok.
Különösen a kisebb településeken spórolnak még az alapélelmiszereken is, de a kiskereskedelmi üzletek forgalmán országszerte meglátszik a drasztikus visszaesés.
Erre megoldásként szolgálhat a boltokban indult árverseny, melyet a kormány kötelező akciózása is beindított, ugyanis a nagyobb élelmiszerláncok egymást túllicitálva kezdték leárazni a termékeiket.
Visszaesett a boltok forgalma: óvatosabban költekeznek az emberek vidéken
A kistelepülések bolti forgalma azt mutatja, hogy a városokban jobban eleresztik magukat az ott élők. Bővebben>>>Nagy a szórás a termékárakban és a boltok sem egységesek
Az Index táblázatos összeállítást készített a Makronóm Intézet mérései alapján, amelynek tanúságai szerint márciushoz viszonyítva komoly árcsökkenések voltak.
A láncok mintegy 5-8, esetenként 11-12 százalékos árkorrekciót hajtottak végre a kenyérfélék, a sajt, a tej, a vaj, a tejföl – és egyébként más tejtermékek – esetében.
A gazdaságkutató intézet kiemelte, hogy a zöldségeknél és a gyümölcsöknél már vegyes volt a kép, mert az árakat a szezonalitás is jelentősen befolyásolja.
- Így például a vöröshagyma közel 13 százalékkal volt olcsóbb, mint március második felében,
- a paradicsom átlagára pedig jelentősen, kis híján 47 százalékkal csökkent,
- sok helyen az alma ára is olcsóbb lett.
Van, ami drágult vagy nem lett olcsóbb
A burgonya, a sárgarépa és helyenként a narancs ára viszont emelkedett: az előbbieké átlagosan csaknem 18 és 15,5, utóbbi 32,5 százalékkal.
Változatlan maradt az alábbi termékek ára március óta, melyek közül több a szintén érvényben lévő hatósági áras termékkategóriába tartozik:
- a negyedkilós őrölt kávé,
- a B minőségű rizs,
- a száraztészta (spagetti),
- a cukor,
- az étolaj,
- a búzafinomliszt,
- a tojás,
- és az ásványvíz.