Intenzíven gyorsul az infláció, köszönhetően elsősorban az élelmiszerek árának emelkedésének, utóbbi termékcsoport közel 19 százalékos drágulása nagyban szerepet játszott a 10,7 százalékos májusi árindexben. 

Az élelmiszerek táborán belül a zöldségek és gyümölcsök ára is két számjegyű éves emelkedéssel, konkrétan 11,5 százalékos növekedéssel zárta a májust. A friss zöldségek 15 százalékkal, a friss hazai és déligyümölcsök 11 százalékkal, tartósított társaik pedig 10, illetve közel 24 százalékkal drágultak. 

Nagypéter Sándor, az 500 termelővel együttműködő, az egyik legnagyobb zöldségtermelőnek számító DélKerTÉSZ szövetkezet vezetője június közepén azt mondta – az Index összefoglalója szerint –, hogy felemás szezon elé néznek a magyar zöldségtermesztők idén is: sok negatív behatás volt és várható is a jövőben - a műtrágya, az üzemanyag, a gáz és az áram drágulása, valamint az emelkedő kamatok idén is negatív hatással lesznek a friss piaci termékekre, de az időjárás egyelőre kedvezőbb helyzetet teremt, mint tavaly. Sokkal jobb állapotban tudnak indulni a hidegfóliások, a palánták is jól bírják, a gyökérképződésnek nem lesz gátja, ezért jó termés várható. Tehát bár a drágulás rontja a helyzet, a zöldségfronton jó termés várható.

Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.

Alig tízezer forintot költenek zöldségre a legtöbben

Emellett további kedvező tényező is megjelent. Többen vásárolnak gyümölcsöt és zöldséget - derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból. Igaz, csak árnyalatnyi az emelkedés, ami az árak emelkedésével is magyarázható. A felmérés szerint a magyarok 96 százaléka vesz rendszeresen zöldséget és gyümölcsöt, ami minimális javulást jelent az egy évvel korábbi kutatásban 93 százalékukra volt igaz. A friss adatokból pedig az is látszik, hogy 10-ból 6-an 10 ezer forintnál alacsonyabb a zöldség- és gyümölcsbüdzsé. 

A nők szélesebbre nyitják a pénztárcájukat, 12 százalékuk több mint 20 ezer forintért vesz ilyen termékeket, miközben a férfiaknak csak a 8 százalékára igaz ugyanez. 

Érdekes kép rajzolódik ki a különböző korosztályok zöldségvásárlási szokásairól. A 18-39 évesek 35 százaléka költ többet 10 ezer forintnál havonta, miközben a középkorúaknak a 43 százaléka. Az idősebbeknél viszont alacsonyabb az arány, 30 százalékuk engedhet meg ekkora összeget. 

A végzettség alapján is jelentősen eltérőek az eredmények. A diplomások, feltehetően a magasabb jövedelmük miatt nagyobb összeget tudnak zöldségekre és gyümölcsökre fordítani, több mint 50 százalékuk 10-30 ezer forintot, 5 százalékuk pedig 30 ezer forintnál is többet. Ugyanakkor az alapfokú végzettségűeknek a kétharmada 10 ezer forinttal kevesebbet, 5 százalékuk pedig egyáltalán nem költ zöldségekre, gyümölcsökre. 

A Pulzus-kutatás alapján látszik, hogy miközben a budapestiek és a községben élők körében az átlagnál magasabb a zöldségre és gyümölcsre 20 ezer forintnál többet költők aránya, egyaránt 12 százalékos, ezzel szemben a megyeszékhelyeken és kisebb vidéki városokban élők 8-8 százalékos eredmény született. 


"Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!"