Csúcsot döntött az elmúlt napokban a zöldségek ára Európában, így Magyarországon is. Ennek oka, hogy komoly hiány van a legkeresettebb zöldségfélékből, gyakorlatilag elfogyott
- a paprika,
- a paradicsom
- és az uborka.
Az Európai Unió országaiban a fogyasztóknak nem kellett szembesülniük a Nagy-Britanniában megjelenő súlyos zöldséghiánnyal, amely végül pánikvásárláshoz, mára pedig a megvásárolható mennyiség korlátozásaihoz vezetett.
A szűkös kínálat miatt ugyanakkor mindenhol több hónapos csúcsot döntött a zöldségfélék ára, az újabb drágulás pedig az évtizedek óta nem tapasztalt infláció miatt sokkal érzékenyebben érinti az embereket.
A lecsószezon még odébb, de már kapható a hazai zöldség
Kizárt, hogy Magyarországon zöldséghiány lépjen fel. Sőt, ennek ellenkezője várható, egyre inkább az árubőség lesz a jellemző, mivel elkezdődik a hazai termesztésű zöldségfélék szezonja.
Jó hír, hogy a szezonkezdettel együtt jár a zöldségek árának érdemi és érzékelhető csökkenése, mivel egyre nagyobb tételben jelennek meg a hazai termesztésű zöldségek, amelyek április elejére már az importot is kiszorítják
– hangsúlyozták egybehangzóan a Napi.hu kérdésére a hazai kertészeti ágazat szereplői.
Az elmúlt években kedvező változásokat tapasztaltak a magyar zöldségtermesztők, és ez igaz a hazai kereskedőkkel kötött megállapodásokra is.
Az üzletek évek óta kizárólag a magyar zöldségféléket értékesítik, ha a szezon végéig tartó folyamatos ellátást garantálni tudják a gazdák.
A friss zöldségek helyi értékesítése mindkét fél érdeke, ráadásul a szállítási költségek jelentős drágulása miatt az import áru értékesítése nem jövedelmező az üzleteknek. A zöldségek ára várhatóan magasabb marad, mint a rekordinfláció előtti időszakban, mivel a szállítási költségek eddigi emelkedése már szinte teljes egészében beépült a fogyasztói árakba.
Európa éléskamrái kiürültek, ám ez nem meglepő
Természetes, szezonális jelenség, hogy február végére, március elejére a legtöbb zöldség ára csúcsokat dönt, mivel az évnek ebben az időszakában csak a dél-európai országok éghajlati adottságai teszik lehetővé a zöldségtermesztést még a fűtött üvegházakban is – emelték ki kérdésünkre az ágazati szakemberek.
Ennek oka elsősorban a fényhiány, vagyis a nappaloknál sokkal hosszabb éjszakák. Az elszálló energiaárak miatt ráadásul a lámpázásos technológia is visszaszorult.
Az Európai Unió szinte minden országa importra kényszerül most a legkeresettebb zöldségfélékből is. Ilyenkor a helyi áru kizárólag előre csomagolt termékként található meg az üzletekben, míg az ezeknél jóval olcsóbb lédig áru, vagyis a szabadon szedhető, fogyasztó által kimért áru kizárólag import.
Az idén már év elejétől megjelenő, majd napjainkig egyre súlyosabbá váló zöldséghiány az EU-ban nem vezetett üres polcokhoz, ám a paprika, az uborka, a paradicsom, a tökfélék vagy a karfiol extrém drágulása ilyenkor érdemben mérsékli a fogyasztói keresletet is.
Az klímaváltozás átírta a 2023-as előszezont
A zöldségpiacon tapasztalt szélsőséges készlethiány kialakulásához ugyanakkor a szezonális hatások mellett hozzájárult a klímaváltozás és a zöldségtermesztőket más ágazatoknál súlyosabban érintő hatásai is.
Európa két legnagyobb zöldségtermesztő országa Spanyolország és Hollandia. Egy átlagos évben február végére már megjelenik a spanyol és a marokkói termés az EU-ban és Nagy-Britanniában is. Idén ugyanakkor a hideg és fényhiányos időjárás miatt később tudtak ültetni a spanyol gazdák. Hiába ültettek jelentősen, mintegy 20 százalékkal több palántát, a többletet gyakorlatilag elpusztította a szélsőséges időjárás.
A spanyol kertészetekben tehát idén heteket késett a szezon, így az átlagos években elérhető importra szánt áru 30-40 százalékkal kevesebb volt, mint 2022 azonos időszakában.
Spanyolország mellett Marokkó is meghatározó szerepelője az európai zöldségellátásnak a téli időszakban. Észak-Afrikában ugyanakkor szintén komoly terméscsökkenést okozott a szélsőséges időjárás. Az áradások jelentős területen pusztították el a növényeket, ráadásul a tengeri szállításban is gyakrabban okozott fennakadásokat a viharos időjárás.
A szakemberek arra is rámutatnak, hogy a globális zöldségpiac egyik legfontosabb európai szereplője, Hollandia is eltolta az ültetéseket, ám ennek oka nem az időjárás, hanem az energiaválság volt. A spanyol zöldségeket általában a holland áru megjelenése követi, nagy tételben márciustól.
Idén a spanyol mellett a holland termelők nagy része később ültetett, kivárt, mivel a csökkenő energiaárak jelentős megtakarítással kecsegtettek a rendkívül energiaigényes üvegházi termesztésben.
A holland zöldségek így várhatóan április elejétől uralják majd az európai piacokat, ami a késleltetett ültetések miatt 2023-ban egybeesik a magyar zöldségek jelentős mennyiségének piacra jutásával. Ez némi aggodalmat kelt a hazai termelőkben, akik szerint lehetetlen megjósolni, hogy a korábbi évek átlagához képest mennyivel változnak a fogyasztói árak.
Senkinek sem hiányzott a Brexit okozta zűrzavar
Míg Európában az árak tették luxustermékké az elmúlt hetekben a zöldséget, addig Nagy-Britanniában tényleg elfogyott a paradicsom, a paprika és az uborka. A vásárlók a legnagyobb üzletláncoknál egyre inkább az üres zöldséges standokkal szembesültek.
A februárban egyre gyakoribbá váló pánikvásárlások és a kisebb üzletek készlethiánya miatt jellemző felvásárlások a fogyasztók számára elérhetetlenné tették a legkeresettebb zöldséfgéléket. A zöldséghiány olyan súlyossá vált, hogy február utolsó hetében már sorra jelentették be a legnagyobb brit kereskedelmi láncok, – a Lidl, az Aldi, a Tesco, az Asda és a Morrisons – hogy korlátozzák a fejenként megvásárolható mennyiséget.
Az áruhiány átmeneti, várhatóan 3-4 hét múlva ismét bőséges kínálatból válogathatnak a brit vásárlók. Noha a brit kormány a jóval átlag alatti termés miatt csökkenő spanyol és marokkói exportot tette felelőssé, a befolyásos szakértők egy része a Brexit egyik súlyos következményeként tekintenek a brit zöldséghiányra.
A brit ellátási problémák egyik oka, hogy az ország a téli hónapokban a zöldség- és gyümölcsszükségletének 90 százalékát importból fedezi. Az idei év szélsőséges folyamatai ugyanakkor azt eredményezték, hogy a keresletnél jóval alacsonyabb zöldségmennyiség értékesítésekor az egységes európai piac előnyeivel nem tudta felvenni a versenyt London, ráadásul az ellátási lánc szereplőinek a Brexit következményeivel sem kellett számolniuk.