Bár megszorításokról terjesztenek rémhíreket egyes közgazdászok, de mindenkit megnyugtathatok: ilyesmire nem fog sor kerülni Magyarországon, amire szükség van, az csupán egy speciális gazdasági művelet , amely kissé helyrebillenti a költségvetést. A kérdés csak az, hogy mekkora lesz ennek a „speciális műveletnek” a mértéke - írta blogján Zsiday Viktor befektetési szakember.
Várakozása szerint a büdzsé kiigazítása nem is 2022-ben a legfontosabb, mivel az „izgalmas” tételek, a jegybank és az MVM feltőkésítése egyaránt csak 2023-ban esedékes. Összesítése szerint a jegybank vesztesége várhatóan meghaladja a GDP 1 százalékát 2022-ben, és ezt 2023-ban már a költségvetésnek kell megtérítenie. Az államadósság magasabb kamatpályára átárazódása fokozatosan történik, ez pár tized százalék. A gazdaság lassulása is bevételkiesést okoz, ez ez is legalább pár tized százalék.
Ehhez jön a nagy ismeretlen, a rezsicsökkentés terhe. Ha a gáz- és áramárak magasban maradnak, akkor akár a GDP 2-3 százalékát is kiteheti a veszteség (nagy kérdés az is, hogy közben hova megy a forint), amit az MVM fizet, az államnak pedig 2023-ban fel kell tőkésítenie a céget.
Bokros-csomag újratöltve
Így tehát magas energiaárak mellett már akár a GDP 10 százalékát közelítő költségvetési hiány is lehetséges jövőre, ami teljes mértékben fenntarthatatlan. Eközben az EU-s támogatások beérkezése egyelőre bizonytalan. Ezzel párhuzamosan fontos, hogy az EU (és a piacok) milyen költségvetési pályát engedélyeznek a különböző országoknak - írta Zsiday.
Amennyiben nincs kiegyezés az EU-val, és jelenlegi formájában fenntartjuk a rezsicsökkentést, és magasak maradnak az energiaárak (egyelőre mindháromra igen a válasz), akkor a GDP 5 százalékát elérő „speciális gazdasági művelet”-re lesz szükség.
Ez nagyon sok, közelíti a Bokros-csomag méretét (akkor az 1994-es 8,4 százalékos GDP-arányos költségvetési hiány, 1996-ra 3 százalékra csökkent) - véli a közgazdász.
Ráadásul, ha továbbra sincs kiegyezés az EU-val, akkor források híján (plusz a nagy kiadáscsökkentés/adóemelés miatt) a növekedés is kisebb lesz 2023-2024-ben is, ami újabb kiigazítást tenne szükségessé, egy lefelé bukó spirálba rántva a gazdaságot - szól a következtetés.
Jöhetnek a különadó is
Ha a rezsicsökkentés csak a kisebb fogyasztásra vonatkozna, az már önmagában sok problémát megoldana (viszont nagyot lökne az infláción), de még egy ilyen módosítás, és az EU-val való kiegyezés mellett is szükségesnek látszik évente 500-1500 milliárd forint előteremtése valahonnan.
Ezt korábbi válsághelyzetekben különadókból szedte be az Orbán-kormány, de 2010 után a szektoradók még valójában a külföldi tulajdonosok vagyonának elvételét jelentették, gyakorlatilag a külföld megadóztatását, ma már viszont e szektorok (bankok, energetika, távközlés) egy jó része nemzeti kézbe került.
Valószínűleg szükséges lenne a szektoradók mellett a társasági adókulcs emelése is és esetleg valamiféle gazdagabbakra kivetett adó is - véli Zsiday Viktor. Az EU-val való kiegyezés esetén valószínűleg amúgy is magasabb költségvetési hiányra lenne lehetőség, mint anélkül, tehát már csak emiatt is szükséges ez, hogy kevesebb adót kelljen emelni. Persze nemcsak adót lehet emelni, hanem lehet tovább rohasztani a közszolgáltatások minőségét is, ez rövid távon segít, hosszú távon viszont borzasztó káros - olvasható a blogon.
Sokváltozós a függvény: a legnagyobb kérdések az energiaárak jövőbeli alakulása – illetve ezzel kapcsolatban a rezsicsökkentés jövője, valamint az EU-Magyarország kapcsolatok, különös tekintettel arra, hogy mennyi pénz és mikor érkezik a sokszor elátkozott „Brüsszelből”.
Ha pedig nincs kiegyezés, és ragaszkodunk a rezsicsökkentéshez, akkor – egyéb alternatíva híján – egyre inkább rákerülhetünk az argentin/török útra: folyamatosan gyengülő forint, tartósan magasan ragadó infláció, újabb és újabb értelmetlen és káros árstopok, minden, ami a feltörekvő országokban szokott történni, amikor hirtelen kiderül, hogy minden mellverés ellenére sem találták fel a spanyol (argentín, török, magyar) viaszt - írta Zsiday Viktor.