A következő 2-3 évben az MNB magas kamatszintet tart, így stabilizálja a forint árfolyamát. A korábbi forintleértékelő politika nem fog folytatódni - véli a közgazdász.
A devizák árfolyamát a kamat határozza meg, hacsak nincs nagy egyensúlytalanság a gazdaságban, de Magyarországon ez nem áll fenn – magyarázta Zsiday. Így tehát az MNB oda rakja a devizaárfolyamot, ahova akarja. Egyetlen kérdés az, hogy mi a szándékuk – fogalmazott a befektetési szakértő a csatornán.
Olyan fejlődő országokban, ahol a jegybank tartósan devizaleértékelő politikát folytat, ott emberek egy idő után átveszik az uralkodó devizát (dollárt vagy eurót) és gyakorlatilag mindent abban kezdenek el árazni. Ez nem célszerű, mert ezzel a jegybank elveszi a mozgási lehetőségét, hiszen ha nagyon kevesen használják a hazai devizát, akkor nincs hatása a monetáris folyamatokra. Nem célszerű addig a pontig eljutni, hogy mindent mindenki euróban számoljon – tette hozzá Zsiday.
(A közgazdász a napokban a blogján arról írt, ,hogy a jegybank nem tudja stabilizálni a várakozásokat, ha nem tudja elhitetni az emberekkel, hogy stabil devizaárfolyamot tud tartani, akkor egy felfelé csúszó inflációs spirálba keveredünk, miközben a gazdaság spontán euróizálódik, a forint pedig elveszíti jelentőségét.)
Magyarország 2013 óta – a gyenge hazai devizára és az alacsony kamatokra alapozó – ázsiai fejlődési típusú modellt követte. Ezzel próbáltunk versenyképesek maradni, azonban már 2018-2019-ben beleütköztünk az emelkedő inflációba. Ezt a jegybank már 2021 nyarán észrevette, jelezte is, hogy tennie kell ellene valamit. A problémát az jelenti, hogy az MNB azt is szeretné, ha fennmaradna a gazdaság fejlődésének üteme, viszont döntenie kell, hogy melyik a fontosabb – hangsúlyozta Zsiday, aki szerint a jegybank mára eldöntötte, hogy az infláció növekedése nem fenntartható.