Zsiday Viktor, a Citadella Alapkezelője a holdblogon azt a kérdést tette fel, hogy valóban felkészültünk-e az EU-források nélküli létre.

Az EU támogatások beérkezése vagy be nem érkezése jelzés arra vonatkozóan, hogy Magyarország mennyire az EU tagja még. Hasonlóképpen jelzés, méghozzá szerinte eléggé ijesztő, hogy az EP nem szeretné, ha Magyarország betöltené a soros elnöki posztot.

Ez gyakorlatilag azt jelzi, hogy nem kívánatos országgá vál(hat)unk az Unióban. És valójában ez a fontos, nem pusztán az, hogy befolyik-e a sokmilliárd euró

– fogalmazott a szakember.

Az is kérdés, teszi hozzá a szakértő, hogy a működő – és a portfoliótőke – tulajdonosok meddig gondolják azt, hogy Magyarország tartósan az unió teljes értékű tagja, illetve a hazai lakosság meddig hiszi el ugyanezt.

Ha meginog az a hit, hogy Magyarország az EU tagja marad tartósan, akkor mind a külföldi, mind a hazai befektetők tőkemenekítésbe kezdhetnek. Ez a kérdés az uniós pénzek apropóján, nem pusztán az (amúgy szintén számtalan szempontból fontos) eurómilliárdok. A magyar gazdaság legfőbb alátámasztó fundamentuma, hogy az unió tagja – írja Zsiday Viktor, aki szerint

tévedés a gazdaságfejlesztési miniszter kijelentése, hogy a működőtőke pótolja az EU pénzt. 

A kettő egyforma jellegű, hiszen egyiket sem kell visszafizetni. Az EU-támogatások valóban vissza nem térítendőek, és direkt módon a jegybanki devizatartalékot növelik, míg a működőtőke beruházásokra azok tulajdonosa nyereséget vár el, célja az, hogy összességében több pénzt vigyen ki, mint amit behozott, tehát a mostani devizabeáramlást a későbbiekben devizakiáramlás fogja ellensúlyozni – fogalmazott az elemző.

Úgy véli, tévedés, hogy keleti forrásokból (bármit is jelentsen ez) pótolhatóak az uniós pénzek. 

Az oroszoknak nincs pénze, maradnak a kínaiak, de ők korántsem önzetlenül segítenek, hanem számos esetben adósságcsapdába vezették az adott országot. A befektetett pénzt pedig kamatosan visszakérik – ellentétben az EU-val. Nézzük meg Moldova vagy Szerbia fejlettségét, akik szintén „függetlenek”, mégsem tódul oda a működőtőke:

függetlenségük nem azt jelenti, hogy mindkét oldalból hasznot tudnak húzni, hanem sokkal inkább azt, hogy két szék között a padlóra esnek.

A Huxit nem úgy tud lezajlani (mint az Egyesült Királyságban), hogy deklaráltan kilépünk, hanem úgy, hogy de jure esetleg még tagjai vagyunk az uniónak, ám de facto egyre kevésbé.

Nem kilépünk, hanem szép lassan kicsúszunk: pénzt nem kapunk, szavazatunkat elveszik – állítja Zsiday Viktor.

Ez felveti annak a kockázatát, hogy Magyarországgal kapcsolatban mind a külföld, mind a belföldiek szemében hirtelen percepcióváltás történik, aminek eredménye lassabb vagy gyorsabb tőkemenekítés lehet. Minél tovább nem kapjuk meg az EU-forrásokat, minél több olyan jelzést kapunk Európából (mint például a soros elnökség kérdése), hogy mi nem is vagyunk valódi EU-tagok, annál könnyebben és hamarabb következhet ez be.

Hiába kommunikálja a kormányzat, hogy felkészülünk az EU-források nélküli helyzetre, ez nem lehetséges – emeli ki Zsiday Viktor. 

Azért nem lehetséges, mert nem csak a forrásokról szól a történet (azok nélkül valóban tudna működni az ország, bár sokkal egyszerűbb ha beérkeznek), hanem arról, hogy Magyarország Európa része marad-e. Az EU-n kívül pedig nem a kormányzat által elképzelt semleges és mindenkivel barátkozó gazdag Svájc lesz Magyarországból hanem a két világ közé szorult Szerbia. Vagy Moldova – áll a blogbejegyzésben.

Magyarország szisztematikusan sérti az unió értékeit – szól a vád hazánk ellen

Az Európai Unió egyik legerősebb eszközére, a hetes cikk szerinti eljárás folytatására azért van szükség, mert Magyarországon továbbra is fennáll az európai értékek szisztematikus megsértésének veszélye – jelentette ki Vera Jourová, az Európai Bizottság átláthatóságért és értékekért felelős tagja. Bővebben >>>