Zsiday: az árak befagyasztása nem működik

Jól láthatóan az árak befagyasztása nem működik: a veszteséget ugyanis – amely abból adódik, hogy a beszerzési ár alatt kell árulni a terméket – valakinek ki kell fizetnie.

Ez lehet az állam, vagy a magánszektor. Ha a magánszektor, akkor idővel tönkremennek az árusok, így nem lesz, aki eladja a terméket, vagyis hiány lesz (lásd Magyarországon, elkezdődött a benzinkutak bezárása). Egyúttal erősödik a feketepiac, ami a rendesnél is jóval nagyobb inflációt okoz végül - állapította meg blogján Zsiday Viktor befektetési szakember.

Mindenki rosszul jár

Ráadásul a csődök miatt munkahelyek szűnnek meg, és csökken az életszínvonal. Ha viszont az állam próbálja átvállalni a terheket, akkor azt csak úgy teheti, ha növeli a költségvetési hiányt vagy adót emel. Az első esetben hosszú távon fenntarthatatlan adósságpálya és államcsőd fenyeget, a második esetben csökken a lakosság reáljövedelme, és romlik az életszínvonal. Alternatív lehetőség még a „szocialista banán” esete, aminek az volt a jellemzője, hogy olcsó volt, csak nem lehetett kapni – de beláthatjuk, hogy ez nem túl nagy siker - írta a közgazdász.

Argentína az állatorvosi ló

Véleménye szerint ha árszabályozással meg lehetne állítani az inflációt, akkor Argentína lenne a világ legstabilabb árszintű országa: ott ugyanis 2021 őszén 1432 termék árát fagyasztották be, de évtizedek óta dívik a mindenféle ár és bérkontrollok rendszere, hogy megállítsák a vissza-visszatérő - időnként hiperré váló - inflációt – sikertelenül.

Argentína talán a legkirívóbb példája annak, hogy ezek a módszerek mennyire nem működnek: bár a lakosságnak tetszenek és rövid távon megnyugvást hoznak, azonban hosszabb távon rombolják a gazdaság növekedési képességeit, és csökkentik az életszínvonalat - összegez Zsiday.

Argentína az 1816-os függetlenné válás óta már kilencszer jutott csődbe, ebből a jelen évezredben háromszor: 2001-ben, 2014-ben és 2020-ban.

Valójában a jómódúakat támogatják

Ráadásul ezek a kormányzati intézkedések gyakran valójában a jómódúakat támogatják – erre eklatáns példa Magyarországon a rezsicsökkentés.

Mivel a gazdagok több gázt és áramot fogyasztanak, sokkal több burkolt állami támogatásban részesülnek, mint a szegények.

Beindul az ördögi kör

Talán még ennél a súlyosabb probléma, hogy az árkorlátozások megmérgezik a politikát, ugyanis senki nem mer ezek ellen az intézkedések ellen kampányolni, mert az azonnali bukást jelent.

Így viszont egyre több és több „lakosságot védő” árszabályozás alakul ki, de a gazdaságot ez szétfeszíti, tehát hamarosan bérkorlátozásokat és egyéb szabályozó intézkedéseket, párhuzamos árfolyamrendszereket is be kell vezetni, hogy a rendszer fenntartható legyen, ezek viszont szinte kötelezővé teszik a választók rövid távú kegyeit kereső, de hosszabb távon romboló intézkedések bevezetését minden párt részéről.

S ha véletlenül lenne olyan politikai formáció, amely a mindenféle ár- és bérszabályozások eltörlését tervezi, és hatalomra is kerül, a szabályozások eltörlése jellemzően életszínvonal-csökkenéssel jár rövid távon, és mire a középtávú kedvező hatások megérkeznének, a választásokon hatalomra kerül egy olyan kormány, amely a szabályozások visszahozását ígéri, és kezdődik minden elölről.

Így a gazdaság ördögi körbe kerül, és a rövid távon csábító ígéretek miatt hosszabb távon elszegényedik. Ezt jól mutatja Argentína példája, amely a populista intézkedések miatt folyamatos lecsúszásban van - vélekedik a közgazdász.

Az árszabályozások tehát nem csak hogy nem oldják meg a problémákat, hanem rendkívül súlyos károkat okoznak.

- fogalmazott Zsiday Viktor.