Az Exportélénkítési Hitelprogram (EHP) a gazdasági növekedés újabb motorja - jelentette ki Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára. A gazdasági növekedés több pillérre épül, amiből jelentős szerepet vállal az export, amely 2010-ben 71 milliárd, 2012-ben pedig 80 milliárd eurót tett ki. Az export aránya a GDP arányában 95 százalék körül mozog, ami nemcsak a régióban, de Európában is kimagasló eredménynek számít.

Az EHP 750 millió eurós kerettel rendelkezik, amely felülről nyitott - mondta Cséfalvay, aki szerint a program során nem csak exportőröket, hanem az ő beszállítóikat is segítik. Az államtitkár szerint hazánkban jelenleg mintegy 60 százalék a saját hozzáadott érték, ami hasonló dél-koreai, vagy éppen a cseh arányokhoz. (A magyar export hozzáadott értékéről az OECD publikált egy tanulmányt. Erről bővebben itt olvashat.) Ebből a 60-ból 42 százalékot a gyártási folyamatoknál, 18 százalékot pedig a beszállítók adnak hozzá. Itt van eltérés a többi országhoz képest, így cél, hogy a közeljövőben nagyobb legyen mind a hazai hozzáadott érték, mind a beszállítói arány növekedjen.

Az Eximbank is részt vesz a keleti-nyitás politikájában, ami azért is fontos, mert ezek a célországok mind feltörekvő piacok, azaz gyors növekedésre képes, így nagy lehetőségeket rejt magában - mondta Cséfalvay. Szerinte más országok ezt a lehetőséget már korábban felismerték, mint mondta hazánk 2010 óta próbál erőteljesebben ebbe az irányba nyitni.

Akár egy svájci céggel is fel tudjuk venni a versenyt

A program és annak célkitűzései meglehetősen egyszerűek, hiszen a magyar kkv-k versenyképességét erősítenék, annak érdekében, hogy fel tudják venni a verseny a finanszírozás tekintetében akár egy svájci céggel is - mondta Nátrán Roland, az Eximbank vezérigazgatója. A fő célkitűzés tehát az egyenlő helyzetből való indulás - tette hozzá.

A tavalyi év kezdetétől mindegy 500 milliárd forintot terveznek a vállalati szektorba kihelyezni, ebből 200 milliárdot költöttek tavaly, így idénre 300 milliárd forint marad. Azzal kapcsolatban, hogy ezt hány cég veheti fel, nincsenek konkrét elvárások. Nátrán annyit mondott el, hogy a kereskedelmi partnerek átlagosan 1 millió euró alatti, míg az általuk közvetlenül finanszírozott cégek átlagosan 1 millió euró feletti támogatást kapnak.

Az EHP jelentőségét mutatja, hogy 2013-ben 0,8 százalék, idén pedig várhatóan 1,1 százalékkal járulhat hozzá a magyarországi GDP-hez és várhatóan 80 ezer munkahely létrehozását, illetve megtartását segítheti elő. Hogy ez megvalósuljon, az EHP során olyan üzleti kockázatokat is vállalnak, amiket a kereskedelmi bankok nem, a fő cél, hogy legyen pozitív nemzetgazdasági hatása a beruházásnak - hangsúlyozta a vezérigazgató, aminek érdekében minden OECD és EU által engedélyezett finanszírozási móddal próbál élni az Eximbank.

A termékpalettával kapcsolatban Nátrán elmondta, mindig is arra törekedtek, hogy teljes exportfolyamatot tudjanak finanszírozni. Ezt kétféleképpen teszik, vagy a vállalkozások számára közvetlenül, vagy kereskedelmi bankokkal együttműködve juttatják el a pénzt az érintettekhez. A program során a kockázatokat is átvállalják, így elérhető mind az exporthitel-biztosítás, mind a hitelfedezet, ami már csak azért is fontos, mert a feltörekvő piacok magasabb kockázatot jelentenek, mint mondjuk egy németországi export.

A kamatozással kapcsolatban elmondta, hogy az Eximbank 0,1 százalékos kamattal nyújt hitelt a bankoknak, így maximum 4,1 százalékos kamatot lehet kérni, ám tavaly például a versenyhelyzet miatt mindössze 2,15 százalékos volt az átlagos kamatmarzs, amely már a nyugati finanszírozással is versenyképes, míg a magyar átlagnál jóval kedvezőbb.

Dől a pénz

Az EHP-val kapcsolatban elmondta, hogy a 750 milliós keret folyamatosan bővül, azaz ha ennél nagyobb hitelösszeget tud felszívni a magyar céges szektor, akkor van mód a források megemelésére. Ebből az összegből lehetőség van két éven belüli, vagy azon túli, így akár 10 éves hitel felvételére is. Ezek jellemzően devizahitelek, mivel úgy tudják elkerülni a devizakockázatokat, ha a hitelt ugyanabban a devizában nyújtják, mint amiben a bevétel teremtődik. Amennyiben forintbevételt kell finanszírozni, akkor arra ott az MNB által indított NHP, ha devizabevételt, akkor az EHP-t érdemes használni - foglalta össze Nátrán.

Eddig összesen 500 cég kapott az EHP-n keresztül támogatást, az Eximbank azonban úgy számol, hogy ez a szám idén jelentősen nőni fog. Nátrán szerint viszonylag ritka az elutasítás - pontos számot nem tudott mondani, mivel a cégek gyakran a kereskedelmi partnereikkel szerződnek -, mint mondta nagyobb kockázat esetén inkább a hitel kamatát emelik meg. Amennyiben túl nagy a kockázat, úgy ajánlott, hogy az érintett cég vegye igénybe az Eximbank garanciatermékeit is.

Nátrán ugyanakkor két területet kiemelt, amelyek nem finanszírozhatóak: a hadászati export, illetve a feldolgozatlan mezőgazdasági termékek exportja. Ez utóbbi oka, hogy EU a közös agrárpolitikán belül támogatja már ezt, így ehhez nem nyújthatnak kedvezményes finanszírozást. További kizáró ok lehet a köztartozás, a hatósági engedélyek hiánya, vagy ha semmilyen exporttevékenységet nem végez a cég. Export árbevétel kell, vagy nyilatkoznia kell, hogy a beszállítói tevékenysége exportcélt szolgál, azaz a végső terméket külföldön fogják értékesíteni - emelte ki Nátrán. Ugyanakkor azt is megjegyezte, jelenleg két újabb konstrukció van előkészítés alatt: a Hitelfedezeti Garancia Program, illetve az exportcélú faktoring refinanszírozás.